Share on facebook
Share on email

Így menthetjük meg a régi családi fotókat

Elázott, szakadt vagy épp összefirkált fotókat is feljavíthatunk

Mindenki szeretné megőrizni a régi emlékeket fényképek formájában, ám a papír alapú képek minősége az idő múlásával rengeteget romlik: kifakulnak (vagy elsötétednek), széttöredeznek és megsérülnek a nagyszüleinket, dédszüleinket és saját gyermekkorunkat ábrázoló felvételek. Ezeket a képeket különböző technikákkal (pl. szkenneléssel, vagy befotózással) tudjuk megmenteni az utókornak.

Kevesen tudják, de otthon is nekikezdhetünk a régi képeink feljavításának, ám ha ilyesmire adjuk a fejünket, fel kell készülnünk rá, hogy nem lesz egyszerű dolgunk.

„Első lépésként egy szkennerre, fényképezőgépre vagy kamerás mobilra van szükségünk, amivel digitalizálhatjuk a fotót. Ha ezzel megvagyunk, választhatunk például egy ingyenes képjavító programot, aminek a segítségével módosíthatjuk a kép kontrasztosságát, színtelítettségét, tudjuk sötétíteni, világosítani a képet vagy akár retusálni is. Akár online is elérhetünk ilyen programokat, de mobiltelefonra is számtalan applikáció létezik, amelyeknek egyszerű a kezelhetősége és addig tudunk próbálkozni vele, amíg a számunkra tetsző eredményt kapjuk” – mondta Stier-Nemes Lenke, az Emlékmentő Digitalizáló Stúdió kommunikációs vezetője.

Ezekre figyeljünk az otthoni képszerkesztéseknél

A szakember szerint a szkenner beállításoknál első lépésként mindenképp ügyeljünk a felbontásra. Egy sima lapszkenner ugyanis 150-200 dpi felbontással dolgozik normál esetben, ami az iratok szkenneléséhez bőven elég, ám egy fotónál már nem lesz jó minőség, és pixelesedni fog a képünk. Ha 1:1 arányú képként szeretnénk digitalizálni, akkor érdemes 300 dpi-s felbontást állítani, de ha nagyítanánk a képet bátran lehet 600 dpi-t választani, ha tudja az adott eszköz.

„Azt is érdemes megnézni, hogy milyen színmélységet enged beállítani a szkennerünk, mert óriási különbség van egy 24 bites true color és egy 48 bites deep color beállítás között, hiszen utóbbi mintegy 1 milliárd különböző színárnyalatot tud megkülönböztetni. Szintén érdemes ellenőriznünk, hogy milyen javító funkcióval rendelkezik a gépünk. Vannak ugyanis olyan szkennerek, amelyek a vörös szem effektust is korrigálni tudják automatikusan vagy éppen rendelkeznek szösz-eltávolító funkcióval. Ezeket ajánlatos kikapcsolni, mert sok esetben korrigálnak tévesen. Az ilyen hibákat később a fotójavító alkalmazásokban is tudjuk majd javítani” – tájékoztatott a szakember.

Léteznek olyan képfeljavító programok is, amelyek úgy hirdetik magukat, hogy elég csak lefotóznunk a régi képet és az AI alapú alkalmazás mindent kijavít rajta. Stier-Nemes Lenke szerint itt is sok mindenre érdemes figyelnünk a sikerhez.

„Az ilyen alkalmazásoknál általában a telefon minősége az egyik szűk keresztmetszet, illetve az, hogy amikor befotózzuk ezeket a képeket, hogyan világítjuk meg. A legtöbb fotó ugyanis fényes vagy fél-fényes papírra van nyomtatva, ami be tud csillanni. Ezt úgy küszöbölhetjük ki, hogy nem direkt fénnyel világítjuk meg, hanem mondjuk teszünk egy fehér papírlapot a kislámpa elé, így egy lágyabb, egyenletesebb fény éri a képet. A sokféle fotókorrekciós megoldáson túl, az AI-alapú alkalmazások már a fekete-fehér fotókból színes képeket is képesek varázsolni.”

Nem mindig elég az otthoni felszerelés

Fontos azonban tudni, hogy az otthoni képjavításokkal mindamellett, hogy remekül kikapcsol minket közben és a kreativitásunkat is hagyhatjuk szárnyalni, korlátozott eredményeket tudunk csak elérni. Nagyon sok applikáció használ „összemosásokat” a képjavítások során, ami mondjuk egy monitoron, vagy telefon kijelzőn nézve jónak tűnik, nyomtatva már közel sem lesz annyira esztétikus.

Ezért, ha ennél többre vágyunk vagy a fotó feljavításához kevésnek érezzük az otthoni technikát és a saját tudást, kérhetünk professzionális segítséget is.

„Először is digitalizálni kell ezeket a képeket, mert papír alapon nem nagyon tudunk sajnos mit tenni velük. A digitalizálás során arra kell figyelni, hogy nem mindegy, milyen szkennert használunk. Mi professzionális fotó-szkennerekkel dolgozunk, ezek nagyon nagy felbontásokat is tudnak, aminek elsősorban a nagyításban van jelentősége. A felbontás azonban önmagában nem minden, hiszen nagyon fontos a színmélység is. Ezek a fotó-szkennerek 24-48 bites színmélységgel dolgoznak, ami azt jelenti, hogy akár 1 milliárd különböző színt is felismernek, ezzel szemben egy átlagos irodai lapszkenner általában 8-16 biten dolgozik, ami néhány száz színt jelent. Illetve a színmélységen kívül a 3. fontos szempont a szkenner dinamika tartománya. Ez határozza meg, hogy az optika milyen maximális világosság különbséget képes érzékelni. Azaz pl. ha a fotón valaki a napnak háttal áll, ezért sötét az arca mennyire képes felismerni az eszköz az arc egyes részleteit. A professzionális eszközök akár 4 OD-s dinamika tartománnyal is rendelkezhetnek, míg az átlagos szkennerek 2-2,5 OD-t tudnak nagyjából.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nem lesz annyira színhű és részletgazdag a kép. Ez az utólagos javításoknál jelent problémát, hiszen az AI-alapú szoftverek az összes színeltérést és apró árnyalatot felismerik, ennek köszönhetően pedig nagyon aprólékosan tudnak javítani. Például egy fekete kabát esetében nem csak egy nagy fekete felület látszik, de a varrás, a zsebek vagy a gombok is más fekete árnyalatok, ezért lesz igazán részletgazdag a kép. A felbontás ugyanakkor a nyomtatott kép méretének szempontjából fontos, hiszen minél nagyobb a felbontás, annál nagyobb képet tudunk jó minőségben nyomtatni belőle, de érdemes megkeresni az aranyközéputat, mert a felbontás növelésével a digitalizált fájl mérete is drasztikusan nő. Így előfordulhat, hogy nem lesz olyan program, ami képes megnyitni az óriási fájlt.” – fejtette ki a szakember.

Amikor nem helyettesíthető az emberi szakértelem

Stier-Nemes Lenke szerint, noha nagyon hasznosak a modern technológiák, számos olyan helyzet adódhat, amikor a mesterséges intelligencia nem tudja helyettesíteni az emberi szakértelmet.

„Egy szakképzett grafikus látja és érti is a képet, nem csak egy algoritmus, ami megpróbálja kitalálni a képpontokból, hogy mi is van azon a képen. Volt már nálunk például olyan fotó, ami egy lovat ábrázolt, és ezt a grafikusunk szinte teljesen újrarajzolta, mert annyira elázott a kép, hogy az állatból jó néhány részlet hiányzott. Ezt egy szoftver nem biztos, hogy meg tudja csinálni. A másik ékes példa a technológia tévedhetőségére az volt, amikor egy ügyfelünk számára egy nagy archívumban a képek csak automatikus szín korrekciót kaptak. Az egyik fotón egy baráti társaság állt, akik közül az egyik személy teljes egészében zöld színű lett az automatikának hála. Az eredeti képet is megnéztük, ahol természetesen ember színű volt az úr, ezért a grafikusunknak kellett kézzel visszahoznia a színeket ezen a képen. Ezek az automata javító programok, sokszor tesznek jó szolgálatot, de nem tévedhetetlenek” – fejtette ki a szakember.

Stier-Nemes Lenke rengeteg olyan kéréssel találkozott már, amikor szinte reménytelennek tűnt a képek megmentése.

„Egyszer behoztak hozzánk egy fotót, amelyen egy fiatal lány és a katona vőlegénye látható. A kép minősége már meglehetősen rossz volt, a képen lévőkről annyit lehetett tudni, hogy a hölgy azóta Kanadában él, a férfi pedig már régen elhunyt. Az idős hölgy néhány éve hazalátogatott, akkor került elő a fotó is, ami neki lett felújítva. Ez a kép még az 1900-as évek elején készült, és a klasszikus technikával (késsel, ceruzával) színezett és retusált fotó volt, akkoriban ugyanis még így, kézzel javítottál a képeket. A fotót digitalizáltuk, digitálisan retusáltuk és „kézzel színeztük ki”. Óriási örömet okozva ezzel az idős hölgynek és családjának. Néhány éve az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark megbízásából, a Feszty-körképről készült üveg-negatívokat digitalizáltuk és újítottuk fel, ezek között volt olyan is, ami apró darabokra volt törve, és ezt kellett összeraknunk, mint egy kirakóst.”

A legjellemzőbb sérülések, ami miatt a képek feljavítását kérik, a fotók elázása, elszaladása, elöregedése, de olyan esetek is előfordulnak a szakember szerint, amikor összefirkált fotókkal érkezik valaki. Többször volt olyan, hogy egy fotóról tollal volt „kiradírozva” valaki.

A szakember azt is elárulta, hogy a régi videófelvételek felújítására is van lehetőség.

„A VHS kazettáknál még a 720X576 pixeles felbontás volt jellemző, ami az akkori tévéken remekül működött, ma azonban már nem lesz éles a képük. Ezeket a felvételeket is fel tudjuk skálázni és akár 4K-s felvételt is lehet készíteni belőlük, persze ez nagyban függ az eredeti felvétel minőségétől” – tette hozzá Stier-Nemes Lenke.

Tehát a családi emlékek megmentése, felújítása akár saját magunk által is megvalósítható, de időt kell szánni a beállítások kitesztelésére, a programok megismerésére és persze a technikai részletek megértésére. Aki viszont nem szeretne felesleges köröket róni ez ügyben, fordulhat profi szolgáltatókhoz is, akik néhány egyszerű kérdés után már tudnak ideális javaslatokat adni, és annak megfelelően digitalizálni és felújítani a képeket, videókat.

Megosztás:

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on pinterest
Pinterest
Ezt se hagyd ki

Kapcsolódó cikkek

XXVI. Pesthidegkúti Művészeti Fesztivál – Búcsúztassuk együtt a nyarat!

Idén 26. alkalommal nyitja meg kapuit a Klebelsberg Kultúrkúria a Pesthidegkúti Művészeti Fesztivál, ahol augusztus 29. és szeptember 1. között koncertekkel, színházi előadásokkal, kiállításokkal, foglalkozásokkal és játékokkal várjuk a kicsiket és nagyokat egyaránt! Búcsúztassuk el a nyarat és töltődjünk fel együtt az őszre művészettel!