Share on facebook
Share on email

„Bölcs vízgazdálkodás a Dráva mentén: ismerje meg Ön is „Európa Amazonasát”!

Nem tévedés, hogy az Amazonast említjük, ugyanis „A magyarországi folyók közül a Dráva büszkélkedhet a legkiválóbb ökológiai és medermorfológiai állapottal, amelynek köszönhetően „Európa Amazonasaként” is emlegetik.

Az ártéri erdők állapota azonban hanyatlásnak indult, mivel mind a folyómeder, mind a talajvíz szintje egyre csökken, ezért 2018-ban útjára indult a WISEDRAVA LIFE projekt, amely a Dráva menti ártéri élőhelyek helyreállítását, állapotának javítását tűzte ki célul. A terepi beavatkozások fókuszában a folyómeder mélyülésének csökkentése és az ártéri erdők vízellátottságának javítása volt.” A WWF Magyarország meghívására a két helyszínen jártunk, hogy lássuk: mi is történt az elmúlt 6 év alatt.

Napfényes, de hűvös időben értük el Somogy vármegyét, aztán Csurgót, majd első állomásunkat, a Lankóci-erdőt, mely Somogy felől kapja vizét. Kiindulópontunk az erdészház, melynek falán, a tető közelében rögtön felfedeztünk egy mesterségesen kihelyezett denevérodút, fészkeket…Földúton haladtunk, a Dombó-csatorna mentén. Lábunk előtt vízisikló tekereg, jobbra-balra lápos-vizes foltok csillannak meg, tavaszi vadvirágokat, lombjukat bontó fákat, egerest, látunk, s a nagy csendben madárcsicsergést hallunk. Víztartó zsilipek, „műtárgyak” tűnnek fel. Átlépünk egy kis éren, hogy annak túlpartján a magaslesre felkapaszkodhassunk, és szemügyre vehessük az amúgy békés, sík területet. „Igazi kincsesláda” ez a táj”, mondja szakértő kísérőnk, azért is, mert nincsenek inváziós és idegen növényfajok. Natura 2000-es a területen járunk: a látvány megkapó. Útunk második állomása, a közeli Heresznye, melynek határában a Dráva egy holtágát keltették életre: a kiszáradt meder helyén ismét sebesen folyik a Dráva vize, melynek további sorsát is figyelemmel kísérik.

Mindkét megtekintett helyszínünk a Duna-Dráva Nemzeti Park területén található, ahol nemcsak gyermekeknek kínálnak nyári táborokat, hanem családokat, érdeklődőket is várnak egész évben a természetvédelmi területeken, ökoturisztikai programokkal, bemutatóhelyekkel, túrákkal, kiállítással, és a környezeti nevelést szolgáló foglalkozásokkal. Tekintsék meg a https://www.ddnp.hu/ oldalt! Az élménybeszámolót követően a téma iránt mélyebben érdeklődő olvasóinknak átnyújtjuk a WWF Magyarország közleményét:

„Az ártereinkkel való együttélés, folyóink ismerete és az ártér nyújtotta lehetőségek feltárása a helyi gazdálkodás és fennmaradás záloga. A közel 6 éven át a WWF Magyarország vezetésével zajló WiseDrava LIFE projekt horvátországi és magyar partnerek együttműködése révén valósított meg élőhely-helyreállításokat Dráva menti mintaterületeken, amivel egyre súlyosbodó problémákat sikerült hatékonyan kezelni.

Hosszú ideje nehézséget okoz mind a természetvédelem, mind a gazdálkodás számára a Dráva menti területek fokozatos száradása. Így a talajvízszint csökkenése a Csurgó mellett található Lankóci-erdőben és az elmaradó nagyvizek a Dráva mellékágaiban. A 2018 óta tartó, és 2024 márciusában véget érő WiseDrava LIFE projekt során megvalósított beavatkozások ezeket a negatív tendenciákat kezelték, amit megelőzött a problémák okainak feltárása és a megfelelő megoldási lehetőségek keresése. Ezek eredményeként minden esetben sikerült a leghatékonyabb beavatkozási pontokat kiválasztani. A projektben a WWF Magyarország mellett részt vett a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Hrvatske Vode horvát vízügyi kezelő és SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt.

Vízmegtartás és visszajuttatott hordalék

A Lankóci-erdőben 6 helyszínen készültek vízmegtartó műtárgyak, így átmenetileg több száz hektáron tartható vissza a lezúduló csapadékból származó víz, ezzel enyhítve a vízhiányos időszakok által okozott szárazodást. Ez várhatóan hozzájárul az erdő jó állapotának fennmaradásához is. Ezt segíti egy itt tájidegen akácos állomány cseréje, ami már a projekt elején megtörtént. Az újonnan létrehozott leendő erdőt a telepített csemetékből fejlődő kocsányos tölgy, madárcseresznye és további őshonos kísérőfajok alkotják. Az erdő fiatalabb részeibe kikerült 51 denevérodú és 3 feketególya-műfészek szintén a természet javát szolgálják.

A szakértők választása ezen kívül a Dráva mentén lefelé haladva a Heresznye melletti mellékágra esett, hogy újra életre keljen, azt víz járja át az év jelentős részében. A folyók nem tudnak szabadon folyni a korábbi szabályozások miatt, a mellékágak képződése pedig ma már ritka, ezért kulcsfontosságú a meglévők helyreállítása. A horvát és magyar területet is érintő monumentális munka eredményeképpen javul a környező területek vízellátása, de a folyó medrébe visszajuttatott hordalék a Dráva hordalékháztartására is jótékony hatással van.

Szintén a folyó szabad folyását segítik elő a Felsőszentmárton és Vejti mellett magvalósult munkalátok, amelyek során korábban telepített, mára elavult folyamszabályozási kőműveket bontottak vissza. A beavatkozások eredményeként szintén javult az érintett mellékág és a Dráva parti részeinek vízellátása.

A tudás átadása

A szakértők különös hangsúlyt fektettek arra, hogy az eredményeket és az árterek, folyók fontosságát a széles közönség is megismerje. A legkisebbek gyerektáborokban vehettek részt a Lankóci-erdőben és a Dráva partján, a középiskolások tematikus részvételi színházi előadásokba kapcsolódhattak be, az egyetemisták számára oktatási segédanyag készült, és terepgyakorlatokon ismerhették meg a WiseDrava LIFE projekthelyszíneit. Mindezek mellett megújult a Drávaszentesen található Dráva-kiállítás is. „Az elmúlt évtizedekben szakértőként is rengeteget megtudhattunk a Dráváról, ez a projekt azonban olyan mértékben bővítette a tudásunkat, ami hatalmas ugrást jelent a folyó és ártere megóvása szempontjából. Ezt a muníciót és a kialakult kapcsolatok nyújtotta lehetőségeket kihasználva látjuk, hogy a projekt egy olyan kiterjedt együttműködésben folytatódik, mely még hosszú évekig, évtizedekig meghatározza a Dráva és vidékének jövőjét, ember és természet harmóniáját a régióban” – mondta Barina Zoltán, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője, a projekt menedzsere.”

Viant Kata

Megosztás:

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on pinterest
Pinterest
Ezt se hagyd ki

Kapcsolódó cikkek

Hogyan lett az üveg energiatakarékos megoldás?

Mennyi hőt veszíthetünk az ablakokon keresztül? Az ablakokat általában az épületek homlokzatának leggyengébb pontjaként tartják számon: télen jelentős hőveszteséget okozhatnak, nyáron pedig hőnyereséget, ami befolyásolja az épület