MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR
ZENEAKADÉMIA
2024. szeptember 19. csütörtök 19.00 óra
FENSÉGES VÍZEKEN
MŰSOR:
Haydn: B-dúr szimfónia Nr. 85 „A királynő”
Ravel: Seherezádé – dalciklus
Debussy: A tenger
Ravel: Boléro
Közreműködik: Deniz Uzun – mezzoszoprán
Vezényel: Farkas Róbert
A MÁV Szimfonikus Zenekar 2024/25-ös évadának szeptember 19-i nyitóhangversenyén a Zeneakadémián, Haydn Királynő-szimfóniájának szépsége mellett Ravel erotikával fűtött remekművei, a Sherezádé dalainak álomvilága és a Boléro feltartóztathatatlan áradása hangzik el Debussy A tenger című, szimfonikus költeménye mellett, Farkas Róbert vezényletével. Az est szólistája Deniz Uzun mezzoszoprán, akit a hazai közönség a Marton Éva Nemzetközi Énekverseny különdíjasaként ismerhetett meg.
További különlegesség, hogy hagyományosan, a nyitóhangversenyen kerül átadásra az Év zenésze-díj, melyet idén Farkas Olívia szólamvezető csellóművésznek ítélt a társulat.
Farkas Róbert, a MÁV Szimfonikus Zenekar vezető karmestere az általa vezényelt hangversenyeket az idei évadban a „Szépség és optimizmus” jegyében állította össze, melynek első hangversenye a Fenséges vizeken átfogó címet kapta.
Az est műsora Joseph Haydn B-dúr szimfóniájával indul, mely része annak a hat szimfóniának, melynek megírására 1786-ban Párizsból kapott felkérést. A hat szimfónia sorában a negyedik az, amelynek a zeneszerző később a „Franciaország királynője” címet adta, mivel a második tételének alaptémája egy francia dalocska, melynek címe, „La gentille et belle Lisette”, Marie Antoinette, az egyébként osztrák származású királyné kedvenc dala volt.
A folytatásban Ravel: Seherezádé című dalciklusa csendül föl a hangverseny szólistája, Deniz Uzun – mezzoszoprán előadásában.
Amikor Ravel megismerte barátja, a sokoldalú, festészettel és zeneszerzéssel is foglalkozó költő, Tristan Klingsor új verseinek ciklusát, azonnal elhatározta, hogy hármat megzenésít közülük. A Varázsfuvola és A közönyös című versek a kor (a 20. század első évei) jellegzetes gondolkodásmódjának megfelelően, a romantikus szentimentalizmust kategorikusan tagadó, misztikumra hajló zsánerképek, míg az Ázsia című költemény nagyobb terjedelme, kötetlen versformája és a színekben tobzódó fantázia-képek sorával Klingsor szerint nagy feladatot jelentett a zeneszerző számára. A kihívásokat és nehézségeket kedvelő Ravel azonban éppen ezért választotta. „Azt vette a fejébe, — írta Klingsor — hogy a kimondott szó hangsúlyait és hajlatait kidolgozza és dallammá nemesíti; szándéka megerősítésére a verseket többször is fennhangon olvastatta fel velem.”
A hangverseny második részében Debussy A tenger című műve hangzik el. Életrajzírói nyomatékosan szólnak a zeneszerző gyermekkorát meghatározó élményeiről, a Cannes környéki nyaralásairól, a tengerhez kapcsolódó élményeiről, melyekre egész életében emlékezett.
A kiváló zenetörténész, Ujfalussy József írja Debussy-ről szóló könyvében: „A tenger Debussy legszimfonikusabb alkotása. Igazában nem is három egymás után következő zenekari darab — három vázlat, ahogyan először fogalmazta —, hanem összefüggő három tételes szimfónia: Allegro – Scherzo – Finale. Az első és utolsó tétel közös témája is kiemeli ezt a belső kapcsolatot. Ebben a műben együtt van, csodálatos egységgé forrt minden, amit eddig átélt, felfedezett és zeneileg alkotott, de ez az egység önmaga annyira újszerű, annyira előre jelzi Debussy művészetének következő útját is, hogy szinte azt mondhatnók: egy szerencsés pillanatban sűrítve valósul meg benne Debussy egész művészete.”
Az est befejezéseként Ravel Boléro című, népszerű művét hallhatja a közönség, amelyet 1928. november 22-én mutattak be a Párizsban, az Operában. A főszerepet Ida Rubinstein táncolta, a legendás hírű táncművész, „aki a század első évtizedeiben Gyagilevvel együtt hódította meg Nyugat-Európát. A zenéről így ír a komponista maga: „Csupán egyetlen mesterművet alkottam: a Boléro-t; sajnos ebben nincs zene.”
A szellemes, önironikus aforizma arról a szándékról vall, hogy a szerző e művében tudatosan lemond a zenei formák alkalmazásáról. A Boléróban egyetlen, két részből álló téma hangzik el sokszor egymás után egy állandó, makacsul ismétlődő kisdob ritmus felett méltóságteljes eleganciával, csodálatosan kikevert hangszínekkel, melyek segítik a drámai feszültség fokozódását.
A MÁV Szimfonikus Zenekar új évadának nyitóhangversenyén kerül átadásra az Év zenésze-díj. A díjazott, akit a társulat a 2023/24-es évadzáró társulati ülésen titkos szavazással választott, Farkas Olívia csellóművész, szólamvezető. Az elismeréssel kiemelkedően magas szakmai tudását és szeretetre méltó személyiségét értékelték a zenekar tagjai.
Jegyek korlátozott számban még kaphatók: https://mavzenekar.hu/event/fenseges-vizeken/
