Víz világnapja: komolyan kell vennünk, hogy minden csepp számít!

Ess, eső, ess

Népi mondóka

Ess, eső, ess!

Hónap délig ess!

Búza bokrosodjon,

Zab szaporodjon!

Az én hajam olyan legyen,

Mint a csikó farka,

Még annál is hosszabb,

Mint a Tisza hossza!

Még annál is hosszabb,

Mint a Duna hossza!

Még annál is hosszabb,

Mint a tenger hossza!

A vízhiány egyre nagyobb problémát jelenthet az emberiség számára. Ennek első jele Fokváros, ahol a világ nagyvárosai közül elsőként fogyhat el a víz. Kevés a megfelelő minőségű víz és a jövő sem kecsegtet túl sok jóval. Azonnali lépéseket szorgalmaz a globális vízválság elkerülése érdekében az ENSZ Vízügyi Elnöki Testülete. A kétéves munka zárásaként jelentést készítettek, amellyel együtt egy nyílt levelet is közzétettek.

 „Minden csepp számít” című vízügyi cselekvési programjának üzenete egyértelmű és világos: vége van annak a korszaknak, amikor a víz korlátlan rendelkezésre állását természetesnek vehetjük. A víz – szó szerint – élet és halál kérdésévé vált.

A jelentés szerint a mostani az első alkalom, hogy a Föld lakóit hivatalosan is azzal szembesítik: vagy találnak megoldást a vízválságra, vagy megszűnik létezni az eddig ismert világ. A dokumentum szerint egyéneknek, közösségeknek, cégeknek, városoknak és országoknak egyaránt meg kell érteniük, hogy milyen szerepet tölt be a víz a földi életben, hogy milyen sokféle értékkel rendelkezik, hogyan kell vele bánni, hogyan kell megbecsülni.

Napjainkban több mint 2 milliárd ember kénytelen szennyezett vizet inni, s míg ma az emberiség 36 százaléka él vízhiányos régiókban, az évszázad közepére több mint a fele kerül ebbe a helyzetbe.

A bővülő népesség, a növekvő élelmiszer- és energiaigény csak fokozni fogja a vízhiányt: 2050-re a világ gabonatermelésének közel a felét veszélyezteti, s egyre több ember kényszerülhet lakóhelye elhagyására – figyelmeztet a jelentés.

A nyílt levél legfontosabb fókuszpontjai

A vízkincsen keresztül bontakozik ki az egyik legnagyobb veszély, ami a gazdasági fejlődést, a szegénység visszaszorítását, a békét, a biztonságot és a fenntartható fejlődést fenyegeti. A közelítő válságot együttesen okozza a tiszta víz hiánya mellett a világ népességének növekedése, a szennyezés, az ökoszisztémák hanyatlása és a klímaváltozás hatásai.

A vízkészleteket úgy kell felhasználni ivóvízként, élelmiszer előállítására, energiatermelésre valamint a vízbázisok, vizes élőhelyek, tavak, folyók megőrzésére, hogy az a legnagyobb haszonnal járjon a társadalmaink számára.

 A következő öt évben meg kell duplázni a vizes infrastruktúra fejlesztését célzó befektetéseket is.

Vízhordó lány Munkács Mihály-festményutánérzés

A kormányzatoknak együtt kell működniük a helyi közösségekkel, az üzleti és a tudományos szférával, a határon átnyúló folyóvölgyeken és vízbázisokon osztozó országoknak pedig minden fél számára elfogadhatóan kell munkálkodniuk.

Egyénekként is felelősséggel tartozunk, mindannyiunk kötelessége, hogy megbecsüljük a vízkincset, előzzük meg a pazarlást és a szennyezést.

A víz a fenntartható fejlődésért 2018-28 – nemzetközi cselekvés évtizede 2018. március 22-én indul.

Sokkal súlyosabb a globális vízhiány, mint korábban gondoltuk

Egy új tanulmány szerint mintegy 4 milliárd ember tapasztalja nap mint nap a vízhiányt. Az elemzés szerint a Föld népességének kétharmada évente legalább egy hónapig komolyan érzékeli a vízkészlet fogyását – írja a phys.org.

Természetvédők azt remélik, hogy a kapott eredmények elgondoltatják a vállalatokat, és csökkentik a termékeik előállításához szükséges vízfogyasztást, mert ezt a problémát a háztartásokban lehetetlen megoldani.

Korábbi becslések azt tartották, hogy 1,7-3,1 milliárd ember szenved alkalmi vízhiányban, ami mondani sem kell, nagyon rossz arány. Az 1996 és 2005 között gyűjtött adatok elemzésénél a kutatók arra lettek figyelmesek, hogy számos régióban dupla annyi mennyiségű vizet fogyasztanak, mint ahogy az természetes úton feltöltődik.

A pusztító vízhiányban szenvedők fele Indiában és Kínában él, de súlyos a helyzet Bangladesben, Mexikóban, Nigériában és Pakisztánban is. Az Egyesült Államokban ezzel szemben csak az aszály sújtotta területeken kerülnek ilyen helyzetbe a lakosok.

Professzor Arjen Hoekstra, a Twentei Egyetem tanulmányának vezetője a legkomolyabb környezetvédelmi problémának nevezte a vízhiányt, amivel napjainkban szembenéz a világ. Felszólította az embereket, hogy próbáljanak meg minél többet spórolni háztartásukban, illetve hogy az ipari termékek címkéjére vessenek egy pillantást ebben a szemléletben is.

23 érdekesség, amit sokan nem tudunk a vízről

Vizet minden nap használunk, sokszor többet is, mint kellene. Érdemes többet megtudnunk arról, mit is jelent a víz jelenléte vagy éppen hiánya, és jó lenne elgondolkodni is.

„A vizet megérteni nem más, mint megérteni a világegyetemet, a természet csodáit és magát az életet.”  Dr. Masaru

A víz az egyetlen elem a Földön, amely megtalálható a természetben mind a három halmazállapotában.

A Föld felszínét 70-75%-ban víz borítja, melynek hozzávetőlegesen 2,5%-a iható víz. Az édesvízkészlet gleccserek és állandó hótakaró formájában található részét nem számítva, az édesvíz 98%-a felszín alatti víz, ezért különösen fontos a felszín alatti vizek védelme.

Földünk zárt rendszerként működik, ami azt jelenti, hogy se nem veszít, se nem nyer extra anyagokat. Az a víz tehát, ami évmilliókkal ezelőtt is jelen volt bolygónkon, ma is itt van.

A víz szabályozza a föld hőmérsékletét azáltal, hogy sok energia kell a felmelegedéséhez, így a nap nem melegíti fel bolygónkat rövid idő alatt.

A bolygó édesvizének 90 százaléka az Antarktiszon található.

Magyarország ivóvízellátásának több mint 95%-a felszín alatti vizeken alapszik.

Kanada rendelkezik a legnagyobb édesvíz tartalékokkal, a források 25%-ával.

A Föld lakossága nagyjából a vízkészlet 3/10-ét használja.

Fotó: hidratation-centre

Egy átlagos felnőtt teste 70%-a vízből áll.

Több, mint 1.5 milliárd ember nem jut tiszta, egészséges vízhez a Földön.

A nem megfelelő minőségű, szennyezett víz a legnagyobb gyilkos az 5 év alatt gyerekek között, a hasmenéses halálozási okok 90% körüliek ebben a korcsoportban.

A közép-afrikai nők átlagosan 16 órát töltenek el egy héten víz gyűjtésére.

Amerikában átlagosan 500 liter víz a napi felhasználás fejenként, hazánkban 110-120 liter.

Az ajánlott napi vízhasználat egy napra egy főnek: 50 liter, egy tipikus gambiai polgár kevesebb, mint 4.5 liter vizet használ egy nap.

Egy átlagos vécénél mintegy 8 liter víz folyik el minden egyes használat után.

A világ szegényeinek több mint fele a nem megfelelő higiénikus viszonyok, illetve a rossz minőségű víz miatt betegek.

A világ iskoláinak felében nincs megfelelő vízellátottság.

Egy közép afrikai gyerek esélye, hogy belehaljon egy hasmenéses kórképbe 500-szór nagyobb, mint egy európainak.

Egy átlagos évben 5-10-szer többen halnak meg hasmenéses betegségtől Afrikában, mint háborúk következtében.

1 csésze kávéhoz szükséges kávészemek előállításához 140 liter vizet használnak fel,  1 kg rizshez 5000 liter vízre szükség ( ennek egy része újrahasznosított).

Egy átlagos nyugati háztartásban 5 perc zuhanyzással több víz folyik el, mint egy nap alatt egy nyomornegyedben élő teljes vízfelhasználása.

Azon emberek harmada, akik nem férnek hozzá tiszta vízhez naponta kevesebb, mint 1 dollárból élnek, 2/3-uk mintegy 2 dollárból.

 Egy USA-béli háztartás átlag vízfelhasználása 8-szor több, mint egy átlagos indiai háztartásé.

És azt tudtad?

A meleg víz nehezebb, mint a hideg.

Maga a víz nem vezeti az áramot, csak a benne lévő szennyeződések.

A zsiráfok tovább bírják víz nélkül, mint a tevék.

1 db szilárd talajon eldobott cigarettacsikk körülbelül 1 köbméternyi talajvizet szennyez.