Share on facebook
Share on email

Emberek okozzák a legnagyobb gondot a Buda környéki erdőkben

""Hatalmas területet gondoz-kezel a Pilis Parkerdő – ám e hatalmas terület jelentős része közvetlenül lakott területet, elsősorban a fövárost öleli körül, nem elhanyagolható hányada egyenesen települési belterület. Ez már önmagában is megnehezíti az erdők vadászati hasznosítását – a közigazgatási határokon belül pedig egyenesen tiltja.

""Pedig tennivaló akadna bőven: alig akad olyan nap, amikor ne érkezne lakossági bejelentés vadészlelésről, vagy a vadállomány okozta kisebb-nagyobb károkról a 65 ezer hektárnyi erdőből. Korábban társas vadászatokat – leginkább vaddisznóhajtást – is rendezett az erdészet saját területén, ám annyira macerásnak ítélték – az érintett régió teljes lezárását, nehogy véletlenül odatévedjen valaki, emellett minden érintett előzetes értesítését –, hogy jóideje nem szerveznek ilyet. Marad a jól karban tartott szóró és a lesvadászat – így garantálható, hogy a területről nem jut ki egyetlen, eltévedt golyó sem. A vadászat korlátozottsága miatt az erdészetnek más módot kell találnia, hogy kordában tartsa a vadállományt.""

Az a célunk, hogy megfelelő szinten tartsuk az erdőben a vadlétszámot – Persze komoly fejtörést okoz: mit is nevezhetünk megfelelő vadlétszámnak. – Azt semmiképp nem akarjuk, hogy az erdőkben ne legyen vad. A természetnek sem lenne jó, emellett a kirándulók számára is hatalmas élmény, ha megpillanthatnak egy-két állatot mondja a magasles-nek Kovács Ferenc erdőgondnok.  Az ideális vadlétszámra inkább csak indirekt jelekből vonhatnak le következtetést – a vadbecslés módszerei messze nem adnak pontos számot a vadállományról. Így inkább azt figyelik, milyen gyakori a vadgázolást és a vadállomány megjelenése a lakott területen – vagyis mekkora riadalmat vagy direkt kárt okoznak az állatok. Négy-öt éve sikerült beállítani egy ideális létszámot – mondja az erdőgazda. – Persze a lakosságnak még ez is túl sok, a vadászoknak túl kevés, mindenkinek nem tudunk a kedvébe járni. A klasszikus vadgazdálkodás helyett inkább az erdők ökológiai menedzselése a feladatunk. Olyan helyzetet teremteni, amelyben az erdősült területek, a vadállomány és az ember lakta régiók is viszonylagos harmóniában képesek élni egymással.

Ennek részeként például az elmúlt évek gyenge telei során elhagyták a vadállomány téli takarmányozását. Kovács Ferenc szerint erre amúgy sincs szükség, kivéve, ha rengeteg hó hullik, amelynek a teteje még meg is fagy. Ilyenkor a vad szinte képtelen mozogni, ezért segíteni kell rajta. Ám a mostani, kiemelkedően enyhe teleknél a vaddisznók számára a téli táplálék könnyen hozzáférhető, nem szorulnak az erdészet segítségére.

Kovács Ferenc némi kukoricával teszi vonzóvá a vaddisznók számára a ketrecet

""A vadászat helyett egyre nagyobb hangsúlyt fektet a Pilis Parkerdő a vaddisznók áttelepítésére. Élvefogó csapdáikkal a XII. kerület elhagyatottabb, erdőszéli utcácskáin könnyű találkozni. Noha több mint egy évtizede végzik már ezt a munkát, a tavalyi év volt eddig a legsikeresebb: összesen 105 egyedet sikerült befogni és átköltöztetni a budai hegyektől 80 kilométerre lévő gödöllői dombságba – a tapasztalatok szerint ekkora távolságból már nem térnek vissza „szülőföldjükre” a vaddisznók.

""Nem tudom, mit gondolnak az emberek e csapdákról és rólunk, de a legkülönbözőbb módszerekkel igyekeznek nehezíteni a munkánkat – meséli az erdőgondnok. – Megesett, hogy autóillatosítót aggattak a rácsra, hogy a szag elijessze a vadat. De olyan „bátor” civil is akadt, aki hajnalban kiengedte a bent lévő vaddisznókat. Kellett ehhez kurázsi, mert a vad igencsak mocorgós, könnyen nekimegy ilyenkor az embernek.

Hasonlóan megnehezíti az átköltöztetést – és a vadgazdálkodás egészét – a póráz nélkül futtatott kutyák sokasága. Teljesen egyértelmű az összefüggés a külső területeken a vadgázolások hétvégi megszaporodása és a kutyasétáltatás között – mondja Kovács. – Ilyenkor jóval többen mennek ki és messzebbre engedik el az ebeket, amelyek felzavarják, meghajtják a nappal pihenő, rejtőző vadat. A menekülő állatok pedig óvatlanabbak, könnyebben kiszaladnak az útra, ezért van ilyenkor jelentősen több baleset.""

A kutyák az élvefogó ketrecek környékén sem kívánatosak. A szakember szerint a legtöbb házikedvenc, ha nincs pórázon, azonnal megjelöli a csapdákat – a vaddisznók számára taszító szagnyomot hagyva. Így ezután nehéz beszoktatni a ketrecbe a vadat. Az a vaddisznó pedig, amelyiket nem lehet elköltöztetni, sokkal nagyobb eséllyel végzi puskacső előtt, mint az áttelepítettek. Vagyis a humanistának, emberségesnek tűnő amatőr „vadmentők” egyszerre keserítik meg az erdészek munkáját és veszik el a vadtól a nyugodt élet lehetőségét figyelmeztet a magasles.reblog.

""Az erdőgondnok szerint az elmúlt években az erdők közelében lakók megértették: ők maguk is tehetnek a vaddisznó-látogatások ellen. A kerti zöldhulladék összeszedése és a zártkertek rendbetétele elveszi a vad lehetőségét, hogy nappal is az emberi környezetben húzza meg magát. Emellett – mondja Kovács Ferenc – egyre többen kérik az erdészet segítségét, hogy a vad számára áthatolhatatlan kerítést építsenek, vagy a meglévőt erősítsék meg. A parkerdő minden ilyen kérésnek – természetesen vállalkozási alapon – eleget tesz. 

Megosztás:

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on pinterest
Pinterest
Ezt se hagyd ki

Kapcsolódó cikkek

Energiaválság

Őrsi Gergely II. kerületi polgármester Facebook bejegyzését közvetítjük.

Beton helyett zöld

Elkezdődött a Margit körút zöldítése. 3248 db évelő és 1970 db hagymás növény ültetését kezdtük, és legalább egy tucat fát fogunk ültetni az érintett területen, a Margit körút páros oldalán – írja Őrsi Gergely II. kerületi polgármester Facebook bejegyzésében.