Ma már keveseknek hangzik ismerősen itthon Ergy Landau neve, pedig az 1920-as és ’50-es évek közötti Párizs egyik legnépszerűbb női fotográfusa volt a magyar származású alkotó. Landau az első világháború után hagyta el Magyarországot, Párizsban telepedett le és nyitotta meg műtermét, ahol haláláig alkotott. A Mai Manó Házban látható, hiánypótló kiállítás és a hozzá tartozó monográfia a korábban kiadatlan Ergy Landau gyűjtemény feldolgozásának eredménye.
Kinek hangzik ismerősen napjainkban Ergy Landau neve? Valószínűleg keveseknek – a szakemberekből, történészekből és a 20. századi fotográfia műkedvelőiből álló szűk közösségen kívül. Pedig az 1920-as és ’50-es évek közötti Párizs egyik legnépszerűbb női fotográfusa volt a magyar származású alkotó, ekkoriban nagyon is számontartották a francia fotográfia világában. Abból a magyar diaszpórából származott, amely közvetlenül az első világháború után hagyta el Magyarországot. Ergy Landau Párizsban telepedett le, majd itt kezdte meg szerteágazó, hivatásos fotográfusi tevékenységét. Megérkezése után egyből megnyitotta 16. kerületi műtermét, hiszen rég birtokában volt a technikai ismereteknek, fiatal kora ellenére rendszeres kapcsolatot ápolt a magyar fotóművészet képviselőivel – akkori asszisztenseit, Nora Dumas-t és Yllát is bevezette a fotográfia rejtelmeibe. Franciaországban is fennmaradtak barátságai magyar honfitársaival, többek között Brassaïval, Kertésszel és Moholy-Naggyal.
Mesteri portréfotóinak, főleg a gyerekportréknak köszönhetően hamar ismertté vált Landau neve, formai kísérletezései bizonyos szempontból az új tárgyiasság mozgalmával (Neue Sachlichkeit) rokonították képeit, ezzel egyidőben számos női aktot is készített. A két világháború közötti időszak különböző illusztrált sajtótermékeiben és magazinjaiban megjelent képein a korlátoktól felszabadult emberi test és nyomában a megváltozott életmód jelenik meg, például a szabadidős tevékenységeket és a természetben űzött sportokat ábrázoló fotókon. 1933-ban a Rapho ügynökség tagja lett és segítette annak háború utáni újjászületését. Többször járt külföldön, ahol riportokat készített (főként Mongóliában és Kínában), számos útikönyvet és ifjúságnak szánt könyvet is publikált 1965-ben bekövetkezett súlyos balesetéig.
Ergy Landau 1967-ben hunyt el örökösök nélkül, még azelőtt, hogy az 1970-es években a fotográfusok elnyerték volna a művészeknek járó elismerést, így emlékezete szép lassan feledésbe merült. A Mai Manó Házban látható kiállítás és a hozzá tartozó monográfia a korábban kiadatlan E. Landau gyűjtemény feldolgozásának eredménye. A kiállítás szervezőinek célja, hogy a közönség megismerhesse a 20. századi fotográfusnő kivételes, ugyanakkor példaértékű életútját.
Kurátorok: Kathleen Grosset, Laurence Le Guen, David Martens
Sajtótájékoztató: 2023. március 21., kedd, 11.00
Megnyitó: 2023. március 21., kedd, 18.00
Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház
2023. március 22. – május 14.
További információ: https://www.maimano.hu/programok/kiallitas-ergy-landau-budapest-parizs-1896-1967
