Share on facebook
Share on email

Čičmany, a fehér mintákkal pingált múzeumfalu

Az ember nem is gondolná, micsoda kincseket rejtenek a szomszédos országaink. 

A környékbeli szláv országok tele vannak szebbnél szebb falvakkal, melyek gyönyörű, hegyvidéki környezetben fekszenek, elrejtve a civilizáció és folyton rohanó, felpörgött hétköznapok elől. Így látogattunk el a Szlovákia Travel meghívására a szlovákiai Csicsmányba, ahol egy kicsit lelassultunk, elcsöndesedtünk, felfedezve az archaikus falusi turizmust.

Ez a fehér mintákkal pingált múzeumfalu Észak-Szlovákiában, Zsolna megyében található.  A falu valójában egy skanzen, amit 1977-ben alapítottak. A népépítészeti és hagyományőrző faluban korabeli házakat tekintettünk meg a hozzájuk illő berendezési tárgyakkal együtt. Különösen nagy élmény adott a Považské Múzeum, ahol a közel 250 festett tulipános láda, (koporsóláda, ruhatartó) legszebb darabjai voltak kiállítva.

Az apró falucska Čičmany (magyarul Csicsmány) érdekes és a már említett egyedülálló, gyönyörű, festett házakkal dicsekedhet. Az itt élő emberek mindig is fontosnak tartották az ősi építészeti hagyományok ápolását, 1977 óta azonban ezt még tudatosabban teszik. A csicsmányi élő múzeumfaluban nemcsak a feketére festett, fehér mintázatú házakat csodálhattuk meg, a helyi népviselettel és hagyományokkal is megismerkedhettünk. A házak festése mind egyedi, két egyformát nem találunk.

A hagyomány szerint a török elől ide menekült bolgárok alapították 1410-ben, de írásos forrásokban már 1272-ben „Cziczman” néven említik. Valószínűleg a 14. század elején települt be teljesen. A falu eredetileg nem a mai helyén, hanem a Kiscsicsmányi településrészen levő Javorinka nevű dombon épült. Lakói mezőgazdasággal, állattenyésztéssel, kézművességgel foglalkoztak. A falu birtokai sohasem összpontosultak egy kézben, az évszázadok során sűrűn váltották egymást a birtokosok. 1598-ban malma és 43 háza volt, de a legnépesebb 1828-ban, 127 házzal és 1507 lakossal. Ekkor már papucskészítéssel is foglalkoztak.

A 20. század elején azonban sokan vándoroltak ki a községből főként Amerikába. Az 1921. évi nagy tűzvész után a falu eredeti állapotában állami segítséggel épült újjá. Végül a 20. század nagy világégése következtében a falu létszáma nagyon lecsökkent. Napjainkban 93 állandó lakos él itt.A házak egy részében laknak is és büszkén őrzik a népi hagyományokat. Az egyedi mintákkal nem csak a házfalakon találkozhatunk, azok terítőkön, képeken, népviseleteken, sőt még a temetőben művészien faragott fakereszteken is visszaköszönnek.

A kultúra megőrzése érdekében 1977-ben a falut természetvédelmi területté nyilvánították. A falu alsó részén 110 épület található, ebből 37 a nemzeti kulturális örökség részét képezi. Az egyszerű fehér mintákkal díszített házak mindegyike más, mégis egységes képet alkotnak. Ez egy élő skanzen. A skanzenhez egy barokk-klasszicista kastély és Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére épült barokk templom is tartozik.

Bátran ajánlom, látogassanak ide kedves olvasóink! Ezt mindenkinek látnia kell!

                                                                                                      -Tamás Éva-

Megosztás:

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on pinterest
Pinterest
Ezt se hagyd ki

Kapcsolódó cikkek

Indul a Helló Margit! fesztivál

Csütörtökön a Női Váló Fesztivállal és budai nyitott galériák programmal indul útjára a Margit-negyed kulturális értékeit bemutató négynapos eseménysorozat. A Helló Margit! fesztivált beharangozó sajtótájékoztatón

Margitszigeti Színház 2025-ös évad

Május 8-án megtartotta évadnyitó sajtótájékoztatóját a Margitszigeti Szabadtéri Színház, melyen Bán Teodóra, a színház igazgatója és művészeti vezetője ismertette a 2025. évi nyári programot. A

Tutajozás az Árva folyón és az Árvai vár

Szlovákia északi részének egyik legnagyobb látványossága Árvaváralján (Oravsky Podzámok), az Árva folyó felé magasodó meredek sziklaszirten található „sasfészekként” emlegetett Árva vára. Budapesttől nagyjából 4 óra