Share on facebook
Share on email

Mallory és Irvine: elsőként az Everesten

Pontosan 98 évvel ezelőtt, 1924. június 8-án az angol George Mallory és Andrew Irvine hegymászók elindultak a harmadik brit Everest expedíció legutolsó csúcstámadására. A rendelkezésre álló hiteles információk alapján nagyon komoly mértékben valószínűsíthető, hogy ők érték el elsőként Mount Everest csúcsát, a Föld legmagasabb pontját.

A két világháború közötti időszakban kizárólagosan brit expedíciók indultak a Föld legmagasabb hegyének meghódítására. Közvetlenül az első világháború után került előtérbe „a harmadik pólus”, a Föld legmagasabb pontjának elérése a brutális világháborúból talpra állni szándékozó birodalom számára. Azonban az 1920-as és ’30-as évek összes kísérlete kudarcot vallott, és csak jóval később, 1953. május 29-én sikerült Edmund Hillary és Tenzing Norgay hegymászóknak elérnie az Everest csúcsát, valamint épségben vissza is térni onnan. Azonban nagyon valószínűleg nem ők érték el elsőként a csúcsot…

A Mount Everest északi oldala Tibetben, az 1920-as és ’30-as évek expedícióinak
helyszíne

George Mallory volt az egyetlen ember, aki mind a három, az 1920-as években lezajlott brit Everest expedíción részt vett. Az első 1921-ben még leginkább a hegy környezetének és megközelíthetőségének felderítéséről szólt, a második 1922-es expedíció során már a hegy konkrét megmászása volt az elsőszámú feladat. Mivel ezt a célt a palackozott oxigén használata ellenére sem sikerült megvalósítani, két évvel később elindították a harmadik brit Everest expedíciót is. Mallory számára, aki mindhárom expedíció vezéregyénisége volt, ez jelentette az utolsó lehetőséget arra, hogy megvalósítsa egyik legfőbb célját, a Mount Everest csúcsának legelső elérését, tekintve hogy közel 38 évesen már nem számíthatott újabb meghívásra esetleges későbbi expedíciókra. Mivel az 1924-es expedíció a kegyetlen időjárási körülmények miatt csak rendkívül lassan haladt, így még a második, csúcstámadásra induló hegymászópáros is csak egy impozáns magassági rekord felállítására volt képes. Mallory viszont nem volt hajlandó feladni a csúcs elérésére irányuló tervét, ezért megszervezte az expedíció harmadik, legutolsó csúcstámadását is, amire a palackozott oxigén rendszerét komoly hozzáértéssel kezelő Andrew Irvine-t választotta ki mászótársául.

Mallory és Irvine 1924. június 8. hajnalán indultak el a legmagasabban felállított táborból a csúcsra. Aznap 12 óra 50 perckor látták őket utoljára amint az Everest északkeleti gerincén, több mint száz méterrel a csúcs alatt ütemesen haladnak felfelé. Az ígéretes kezdet ellenére azonban soha nem tértek vissza a csúcstámadásról; másnap hajnalban mind a ketten kizuhantak… Évtizedben mérhető ideig nagyon komoly rejtélynek számított, hogy egészen pontosan milyen magasra jutottak fel a hegyen, valamint hogy vajon elérték-e a csúcsot, mielőtt elindultak visszafelé. Elsősorban Michael Tracy amerikai kutató az elmúlt években publikált kutatási eredményei alapján azonban nagyon komoly mértékben valószínűnek tűnik, hogy George Mallory és Andrew Irvine valóban elérte a Mount Everest 8850 méter tengerszint feletti magasságon lévő csúcsát, közel 29 évvel Edmund Hillary és Tenzing Norgay előtt.

Németh Péter

Megosztás:

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on pinterest
Pinterest
Ezt se hagyd ki

Kapcsolódó cikkek

Olvass, tanulj és kutass a KSH Könyvtárban!

Az intézmény a budai oldal legnagyobb kölcsönzőkönyvtáraként és nyilvános szakkönyvtárként több mint 1 millió dokumentumot tartalmazó állományával egyszerre elégíti ki a szépirodalom és az ismeretterjesztő irodalom iránt érdeklődők igényeit, illetve statisztikai, demográfiai, közgazdaságtani, politikatudományi, bölcsészettudományi és szociológiai gyűjteményeivel az egyetemi hallgatók, oktatók, valamint tudományos kutatók számára kínál szakirodalmi bázist és kutatási teret, lehetőséget.

Magyar irodalmi művek 1956‒2016

„Magyar irodalmi művek 1956‒2016 címmel a kortárs magyar irodalmi művek lexikonja jelent meg a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintéze és az MMA Kiadó gondozásában, összesen 655 szócikket tartalmaz.