A Magyar irodalmi művek 1956‒2016 kiadását az MMA MMKI által 2018-ban indított Magyar irodalmi művek 1956–2016 című kutatási projekt előzte meg, amelynek eredményei 2019-től ingyenesen elérhetőek az interneten a www.mmalexikon.hu cím alatt.
A nyomtatásban megjelenő kiadvánnyal a szerkesztők célja a kortárs magyar irodalom értékeinek tudatosítása és népszerűsítése. Hiánypótló munka, mert éppen ennek az időszaknak az irodalmi művei épültek be legkevésbé a kulturális emlékezetbe. A lexikon átfogja a teljes kortárs irodalmat, nem szelektál világnézeti, ideológiai szempontok szerint. A 960 oldalas kötet műközpontú, felhívja a figyelmet a magyar literatúra gazdagságára, éppen ezért egy szerzőtől legfeljebb öt művet szerepeltet. A szócikkeket a kutatócsoport tagjai, valamint felkért külső szakértők válogatták és írták. A kutatócsoport, egyben a szerkesztőbizottság vezetői Pécsi Györgyi és Falusi Márton, tagjai pedig Elek Tibor, Jánosi Zoltán, Márkus Béla, Nagy Gábor, Papp Endre, Smid Róbert, Sturm László, Szörényi László, Toldi Éva, Tóth László és Vasy Géza.
A kötet bemutatásához a lexikon Előszavát idézzük: »A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete a kortárs magyar művészeti irányzatokat, szemléletmódokat, stílusokat feltárva valamennyi művészeti ágra kiterjedő kutatómunkát végez. A közelmúlt magyar irodalmát áttekintő kutatási program – melynek eredménye ez a kézikönyv – célja, hogy pótolja az 1956 utáni korszakokról született irodalomtörténet-írások hiányosságait. Megközelítése műközpontú és horizontális; levonja a tapasztalatot az utóbbi évtizedek teoretikus vitáiból, és a lehető legátfogóbb kép megrajzolására törekszik. E koncepció megvalósítására – az utóbbi évtizedekben megváltozott olvasói szokásokat is tekintetbe véve – a lexikonforma bizonyult alkalmasnak. A hagyományos írói pályaképek helyett kézikönyvünkben egyedi könyvek rövid, orientáló és informatív ismertetéseivel találkozik az olvasó. Az egyes műveket sem a szerzők alfabetikus rendje, hanem a kötetek megjelenésének időrendje szerint soroltuk be. A kronologikus szerkezeti felépítés lehetővé teszi, hogy az érdeklődők figyelemmel kísérhessék a tendenciákat, ráláthassanak a kor szellemiségére, hangulatára.
A Magyar irodalmi művek 1956–2016 – ötvenkét szócikkíró közreműködésének köszönhetően – 333 szerző összesen 655 kötetét ismerteti. A kézikönyv formai és tartalmi követelményeit a rendszeresen ülésező, kutatócsoportként is dolgozó szerkesztőbizottság (Elek Tibor, Falusi Márton, Jánosi Zoltán, Márkus Béla, Nagy Gábor, Papp Endre, Pécsi Györgyi, Smid Róbert, Sturm László, Szörényi László, Toldi Éva, Tóth László, Vasy Géza) határozta meg. A köteteket a szerkesztőbizottság a 2018 óta zajló szakmai diskurzus során választotta ki úgy, hogy a kortárs magyar irodalom sokszínűségét, plurális és nyitott természetét hitelesen reprezentálja. A szócikkek online felületen is hozzáférhetők és többféle szempont szerint kereshetők (www.mmalexikon.hu/irodalom). Tárgyukat az 1956 és 2016 közötti hatvan esztendőben megjelent – műfajilag változatos – magyar szépirodalmi könyvek képezik.
Mivel többféle tudományos iskola képviselői írták a szócikkeket, az alkotói szabadságot megengedve ügyeltünk arra, hogy ne sérüljön az adott irodalomértelmezés egyedisége, ugyanakkor a lényegre törő és tárgyilagos műelemzéseket viszonylag egységes szakmai nyelven adjuk közre.
Egységes nemzeti irodalomban gondolkodtunk: a magyarországi, valamint a határon túli (szlovákiai, vajdasági, erdélyi, kárpátaljai) kisebbségi és a nyugati magyar irodalom alkotásai nem különülnek el egymástól, noha a szócikkszerzők az életrajzi hátteret, a keletkezési körülményeket, a történelmi helyzetet és a területi sajátosságokat is kiemelik.
A recepció alapos szemügyre vétele, megfontolásainak mérlegelése után esett a választásunk éppen ezekre a kötetekre; olykor azonban szükséges volt a hatástörténet aránytalanságainak, torzulásainak korrekciója. Elsődleges célunk, hogy a magyar irodalom roppant gazdagságára hívjuk fel a figyelmet, ezért egy szerzőtől legfeljebb öt művet szerepeltetünk. Úgy állítottuk össze a szerzőkhöz tartozó műcímeket, hogy alkalmasint érzékeltessük az életmű fő jellegzetességeit, valamint megmutassuk a szakirodalom értelmezési irányait. A művekhez kapcsolódó, további vizsgálódásokban eligazító válogatott bibliográfiát szintén öt tételben határoztuk meg.
Az internetes közlésben különösen hasznos kereszthivatkozásokat (a más címszóra történő utalásokat) nyomtatásban is jelöljük (→), a címszót a törzsszövegben tilde (~) helyettesíti. A szócikk végén betűjegy jelzi a szerzőjét.
Reményeink szerint jelen kötet nemcsak a közvetlen szakma, de a legszélesebben vett irodalomszerető közönség számára is megkerülhetetlen, s egyben élvezetes olvasmány lesz. Bízunk továbbá abban, hogy kézikönyvünk az irodalmi kánon teljesebbé tételével hozzájárul a kiegyensúlyozott kulturális emlékezet kialakításához és fenntartásához.«”
Mit is tehetnénk hozzá Falusi Márton és Pécsi Györgyi Előszavához? Elsőként azt, hogy mi is úgy véljük: e lexikonnak éppúgy helye van a családok könyvespolcán, mint a korábban online magazinunkban is bemutatott Magyar Filmek 1896–2021 című lexikonnak is, mely az első összegző és áttekintő magyar filmtörténet – lexikon formában. Ebben összesen 516 szócikk van, 269 magyar rendező valamennyi filmtípust képviselő alkotásával.
Kínálkozik az alkalom, hogy néhány KSH-adatot itt idézzünk olvasási szokásainktól, mielőtt olvasói szemmel végigpörgetjük a lexikont: „A világ népességének harmada több könyvet olvasott 2020-ban, mint az előző évben… 2020-ban volt a legmagasabb a kiadott művek száma hazánkban 2010 óta…Az átlagos példányszám 2010 óta csökken… A művek száma 2021 I. negyedévében kiemelkedően magas volt, az előző évek azonos időszakaihoz mérten is. A Magyarországon kiadott könyvek és füzetek harmada szakirodalom volt…A szépirodalmi és a szórakoztató irodalmi könyvek továbbra is népszerűek…2017 óta a legnagyobb példányszámban kiadott könyvek magyar szerzők szerinti listáján két, emlékévhez kötődő, nagy példányszámú kötet található, ezek Arany János Toldi és Száraz Miklós György Fájó Trianon című kötete. A sikerlisták elején megtaláljuk a kortárs szépírókat, valamint a közismert, illetve divatos szerzők műveit is. A külföldi szerzők sorában is népszerű írókat találunk, ugyanakkor néhány klasszikus szerző művével is találkozunk.”
Nos, a választék tehát nagy, amit megtapasztalhatjuk akkor is, ha belépünk bármelyik könyvesboltba. Talán épp a „bőség zavara” miatt nehéz eligazodnunk, választanunk, különösen a kortárs, még inkább a legfiatalabb szerzők művek között. Sok szempont alapján választunk könyvet, pl. valaki ajánlotta…hallottunk róla tévében, rádióban… olvastunk róla könyves magazinban…már ismerjük és kedveljük a szerzőt…soha nem is hallottunk a szerzőről…olyan témát dolgoz fel, mely érdekessé vált…
Azt hiszem, hogy a laikus, ámde „tudatos” olvasónak, aki ugyan szeret magától rátalálni „kincsekre”, de örül a szakértők / kritikák / recenziók véleményének, igen nagy segítség a Magyar irodalmi művek 1956‒2016 c. 60 évet felölelő kötet, mely sokszínű és igen gazdag, s bár címében objektivitás sugároz, nyilvánvalóan értékelvű. A fülszöveg helyén, a kötetben szereplő írók a neve sorjázik Aczél Gézától Zs. Nagy Lajosig, így rögtön érzékeljük, kit ismerünk, kit nem közülük, de ábécé rendben természetesen a kötetben is, a Névmutatóban is. Nagyon jó az is, hogy van Címmutató is, hiszen előfordul, hogy egy kötet címére emlékszünk, de a szerző nevére nem. Különösen jó, hogy a művek megjelenésük szerint követik egymást, jelen esetben 1956-ban az első szerző és mű Déry Tibor Niki c., kisepikákat tartalmazó kötete, a legutolsó a felsorolásban Térey János Őszi hadjárat c., összefoglalónak szánt verseskötete, mert így egy pillantással áttekinthető 1-1- év termése.
A szerzők között a határon túl született, ott vagy másutt (akár Budapesten) élő/alkotó szerzők is szép számmal szerepelnek. Ilyen a moldvai csángó költő, Iancu Laura, a 2011-es Szeretföld c. prózakötetével, melynek mintegy narrátora; Tari István 2009-es Betakarják az eget c., Újvidéken megjelent, „kivételesen látványos, pazar”, Betakarják az eget című kötetével, melyben a versek, a képversek, a grafikák mind a költő / fotós / grafikus szerző művei; Duba Gyula szlovákiai magyar író Téli áradás c., 2002-es könyvével; Nagy Zoltán Mihály kárpátaljai magyar író A sátán fattya c., filmben is feldolgozott remek regényével, az 1991-es művek között; Vida Gábor erdélyi író a 2013-as, Ahol az ő lelke c., mintegy 300 oldalas regényével, melyben apa és fia életének nem akármilyen tíz évét írja meg…
A szócikkek tömörek, hosszuk és szerkezetük azonos: mindegyik további irodalmi ajánlóval zárul, a tájékozódást könnyítendő.
Bizonyára mindenki örömmel fedezi fel kedvenceit, de bizonyára mindenki örömmel keres újabb, akár kedvenccé váló kortárs magyar írókat. Ebben nyújt hatalmas segítségét, biztos fogódzót a Magyar Irodalmi művek 1956‒2016 c. lexikon.
Lapozgassák, forgassák sokat, és kívánjuk, hogy találjanak e szócikkek alapján kedvükre való szerzőt, olvasmányt!
Viant Kata
