Share on facebook
Share on email

Magyar Filmek 1896‒2021: a hiánypótló lexikon

A napokban egy kedves, ismeretlen házaspárral vonatos kalandjainkról beszélgettünk, amikor eszembe jutott, hogy közülük az egyik, nemrég átélt helyzet épp olyan volt, mint a …mint a…melyik is volt az a film, amelyikben nyugdíjasok utaznak rendszeresen egy kupéban…1-2 másodperces keresés a világhálón, s már olvastuk is, hogy amire gondoltam, az a Retúr c. film volt.

Most egy elegáns, 767 oldalas könyvet, egy igazi lexikont lapozgatok, ismerkedem vele. Mint sokan az újságot, hátulról kezdem, mert ott találtam meg a remek mutatókat. Van a rendezők neve alapján összeállított Névmutató Almási Tamástól Zsigmond Dezsőig. Van a filmek címe alapján összeállított Címmutató IV. Károly és Zita királyné megkoronázástól a Zsötemig. Van, megkönnyítendő a keresést, a könyv szövegébe és a színes ívekre nyomtatott képek alapján összeállított A képek forrásjegyzéke című felsorolás Berky Lilitől Angelus Ivánig és Nagy Macellig. Van Tartalom, mely a filmek születésének éve szerint, 1896-tól 2021-ig sorolja az alkotásokat a Lumière-összeállítástól a Természetes fényig.

Az 516 szócikkben a 269 magyar rendező valamennyi filmtípust (314 egész estés játékfilmet, 75 dokumentum-, 28 rövid-, 25 kísérleti, 10 ismeretterjesztő és 64 animációs filmet) képviselő alkotásait mutatja be, elemzi, értékeli 16 szócikkíró filmesztéta (nevük inden szócikk alatt olvasható), kiknek munkáját Gelencsér Gábor, Murai András, Pápai Zsolt, Varga Zoltán szerkesztette egybe. A kötet felépítése követi a korábban megjelent, a Magyar irodalmi művek c. kötet szerkezetét, és követi azt a sajátosságát is, hogy „műközpontú”.

A lexikon, miként címe is utal rá, évek szerint halad előre, s jut el napjainkig: van év (pl. 1896, 1954), melyben csak 1 magyar filmről olvashatunk, s van (pl. 1965), melyben 13-ról.

A kötet a magyar filmkultúra 125 évének legfontosabb produkcióit tartalmazza (a korábban már weboldalon olvashatók bővített változataként). Nagy kérdés az, hogy melyek is ezek a „legfontosabb produkciók”: hogy mi kerül be egy lexikonba, és mi marad ki belőle; milyen szempontok alapján választják ki a filmeket stb., hiszen egy lexikon akár évtizedekig szolgál egy családot még a mai világban is, amikor a gyors „mobilos” tájékozódást jó esetben követi az elmélyült olvasás, fotelben, olvasólámpa alatt…esetleg épp a film előtt, amit meg akarunk nézni ‒ vagy utána, mert kíváncsiak vagyunk valamire a filmmel kapcsolatban.

Egy lexikon nemcsak lexikon, azaz tárháza bizonyos ismereteknek, hanem remek olvasmány és remek „tankönyv” is lehet. Különösen, ha az egységesen 5000 „karaktertből” álló szócikkekben tömören értékelik is szerzőik a filmeket, a rendezőket, az operatőri munkát, a színészeket, azaz teljes képet igyekeznek adni, a társadalmi környezetbe ágyazva az adott filmről. Ezzel segítik a már felnőtt, filmszerető közönséget, de segítik a tájékozódni akaró fiataloknak, akiket a filmművészet varázsa már elragadott…

A mutatókat böngészve elgondolkodtam, hogy a Lumière-testvérek nevét ismerjük, de ismerjük-e Zsitkovszky Béláét? Tudjuk-e, mi a road movie és ki készített itthon ilyen típusú filmet? Hogy mi az anima verité és melyik film erre az első példa? Milyen egy kollázsszerű film, és milyen a konvencionális jellegű? És mi a jó dokumentumfilm legfontosabb tulajdonsága? Tudjuk, hogy a virtuális kameramozgás egyik meghatározó összetevője a körkörösség? Ha nem, itt olvashatunk ilyen „szakmai” kérdésekről, érdekes összefüggésekről is, élvezetes formában. És ha valaki még többet szeretne tudni a filmek világáról a szócikkek olvastán, az irodalmi hivatkozásokat is talál ezek végén.

Megtaláltam a kötetben több, számomra fontos filmet, és persze van olyan, amit nem, de lapozgatás közben olyat is felfedeztem, aminél megálltam, elolvastam…jó volt kalandozni!

Jó szívvel ajánljuk tehát Kedves Olvasóinknak a Magyar Filmek 1896‒2021 c. lexikont, mely a Magyar Művészeti Akadémia könyvkiadójának 2021-es remek kiadványa. Hasznos időtöltést, jó olvasgatást!

Megosztás:

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on pinterest
Pinterest
Ezt se hagyd ki

Kapcsolódó cikkek

Írónők hitvallása a Várkert Bazárban a Kultúra Napja alkalmából

A Magyar Kultúra Napját január 22-én ünnepeljük, hiszen 1823-ban ezen a napon tisztázta le Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát. Fontos lehetőség ez az időszak arra, hogy meghatározó alkotók emlékét, hagyományait idézzük fel. Idén a Várkert Bazár két
kiemelkedő női író életművét eleveníti fel: január 23-án Szabó Magda műveiből összeállított bensőséges esttel, január 24-én pedig Szepes Mária regénye ihlette táncelőadással várják a közönséget.

Mindennapi pszichológia: A kreativitás hatása a személyiségre

Január 20-án folytatódik a Mindennapi Pszichológia magazin és a Várkert Bazár rendezvénysorozata; a sorozat negyedik előadása a kreativitásra, annak személyiségre gyakorolt hatására fókuszál. A januári est vendégei; Gryllus Dorka színművész és Dr. Kőváry Zoltán, felnőtt klinikai és mentálhigiénés szakpszichológus.

18 ismert arcot ültetett kamerák elé az Igényesférfi.hu zseniális interjúsorozata

Balogh Petya nagy dobása még hátravan, Apró Anna szerint hiába a pénz és a hatalom, ha nincs nyugalmad, Schiffer Miklós nem a titulusokban hisz, hanem a klasszikus értékekben – derül ki az Igényesférfi.hu online magazin 8 kérdés és 8 válasz videós interjúsorozatából, amelyből azt is megtudjuk, ki figyelmeztette Geszti Pétert arra, hogy az egónak is vannak határai.