Ezúttal három kiadó könyveit ajánlom kedves olvasóink figyelmébe. Miért e könyveket? Mert szerettem volna több művészeti ágra kitekinteni, igényes, szép kiállítású, jól forgatható könyvek segítségével. Mert az egyik könyvborítón Pasolini Máté evangéliuma c. filmjének forgatásán készült fotót pillantottam meg. Mert kíváncsi voltam, mikor beszélünk dallamról, hogy mi a tonalitás s hogy milyen kapcsolat van a zene és az erkölcs között. Mert érdekel, milyen, ha mindenki zenél, köztük képzőművészek. Mert a cím (SK) alapján tudni szeretem volna, hogy a mai Budapest arculatát meghatározó épületek hogyan is születtek? Mert Rudolf trónörökös is szerette a mi Dunánkat? Mert a nagybányai festőifjak életének helyszínére, Nagybányára, kerületünkben utca emlékeztet?
1. MMMA Kiadó
PINTÉR JUDIT: Mesterek és hazák 2. Írások, beszélgetések a magyar és olasz film/kultúráról.
A Mesterek és hazák második kötetének ugyanazok a főszereplői, mint az elsőnek: a magyar és az olasz filmkultúra klasszikus alkotói és filmtörténeti jelenségei. A forma azonban más: ezúttal az interjúk kerülnek többségbe, s közéjük szövődnek be a tanulmányok, elemzések, esszék. A magyar és olasz kettős fókusz megtartásával a televízió világáról is szó esik.
SINKÓ ISTVÁN: Kép-idő. Összegyűjtött írások
Sinkó István művész és művészeti író egyszerre – számára utóbbi is alkotói életművének szerves – és izgalmas – része. Művészeti írásai legtöbbje az Új Művészet, valamint az Élet és Irodalom hasábjain jelent meg. Most egybegyűjtve, egészet alkotva mesélnek – főként – a kortársról. Szakmaiságban, elmélyültségben, művészi beleérzésben jelen kötet méltó folytatója, de gazdag képanyagát tekintve egyben megújítója is az Erő és gyöngédség című kötettel induló művészelméleti sorozatnak.
Skardelli György: SK – Gondolatok/Tervek/Épületek
Skardelli György több évtizedes építészeti pályafutását mutatja be a sok kiváló fotóval és rajzzal illusztrált reprezentatív könyv. A budapestiek által jól ismert ikonikus épületei – mint például a Budapest Aréna, az MVM Dome, a Puskás Aréna – mellett megismerhetünk egy történelmi kisvárosban épült gyermekfalut, egykori vármegyeszékhelyünk multifunkcionális csarnokát, egy gimnáziumi épületegyüttest, egy ezeréves apátság fogadóépületét, egy világcég kutatóközpontját, vagy egy egyetemi campus arénáját. Történetek, rajzok, képek – egy színes pályafutás állomásai. Skardelli szokatlan önéletrajzában felelevenítődik a gazdag életút, megmutatva azt a sokszor kifejezetten nehéz és összetett folyamatot, ami az első vázlatoktól egy épület megvalósulásához vezet. Hogy hogyan maradnak mégis örökre fiókban, amúgy sokszor kiváló tervek, eredeti gondolatok? Skardelli szándéka szerint a könyv ebből a szempontból is tanulságul szolgálhat az erre a pályára készülő fiatal tehetségeknek.
Roger Scruton: A zenéről
Roger Scruton (1944–2020) kétségkívül a kortárs esztétika és művészetfilozófia egyik legnagyobb hatású gondolkodója volt. Music as an Art (A zenéről) című kötete zeneesztétikai írásainak és előadásainak tematikus válogatásából született meg. Scruton viszonya a zenéhez összetett és egyedi. Nemcsak hallgatja, elemzi, de alkotóként, komponistaként műveli is. Hogy attitűdje megfelel-e a zenetudomány elvárásainak, már képezheti vita tárgyát. Asszociációi, meglátásai sokszor vezetnek át a morálfilozófia, az esztétika, a nyelvelmélet vagy a tömegkultúra-kutatás területére, fellazítva a hagyományos zeneelméleti, zenetörténeti kritériumrendszert. Szenvedélyét, amellyel a problematizált kérdések megfejtéséhez közelít, egy percig sem titkolja. Gyakran fogalmaz meg erőteljes állításokat, ütköztet véleményeket, provokál vitát, alkot szélsőséges értékítéletet. A zenéről című kötet így talán nem a szűken vett szakmának, hanem a zenét hallgatni, élvezni és érteni vágyóknak szól elsősorban. A kötet a 2022-es első megjelenés 2024-esjavított újrakiadása, a Pars Pro Toto sorozatban.
2. Erdélyi Szalon Kiadó
Rudolf trónörökös: Tizenöt nap a Dunán
A tragikus sorsú Rudolf trónörökös szívesen foglalkozott tudományokkal, főleg néprajzzal és természettudományokkal, de szenvedélyes vadász is volt, miközben tanult ornitológusként számos felfedezést is tett. A világhírű Alfred Brehm nem egy munkájában hivatkozik az elért eredményeire. Rudolf mély barátságot ápolt a világhírű Afrika-kutató Teleki Sámuellel is, akit erdélyi útjain ismert meg, s aki nem véletlenül róla és Stefániáról nevezte el az Afrikában felfedezett tavakat. Élete során Rudolf számos nagyobb utazást is tett, a jelen útinapló az erdélyi és dunai utazásának emléke: 1878-ban Eduard Hodek bécsi preparátor, Eugen von Homeyer és Brehm társaságában tizenöt napos vadászkirándulást tett a Duna magyarországi szakaszán. Több helyütt megálltak, és a Duna melletti ártéri erdőkben, mocsarakban, de távolabbi erdőkben is vadásztak, így felkeresték az adonyi gémszigetet, Apatin és Drávafok környékét, a Béga-csatorna környéki berkeket, a keskendi erdőt, a Hulló-mocsarat, a Fruška Gorában pedig keselyűkre vadásztak. Céljuk az volt, hogy néhány kevésbé ismert madárfajt természetes közegükben ismerjenek meg és adatokat gyűjtsenek róluk. Az útinapló a Magyar Királyi Természettudományi Társulat 1890-es pártolói megjelentetése után először jelenik meg önálló kötetben, fakszimile kiadásban. Íme pár sor a reprint kiadásból: „1878 április hava elején határoztam el, hogy vadászkirándulást rendezek az Al-Duna vidékére a monarchia határain belül. A gondolat, hogy ezt az igen kevés utazótói ismert szép vidéket megnézzem s fegyverrel a vállamon madártani tanulmányokat téve átkutassam, nem volt új…”
3. Fekete Sas Kiadó
Láng-Kovács Éva: Festők szabadban. A nagybányai művésztelep regénye
„Hűvös nyugati szél söpört végig München utcáin. Az ifjú festő a Lenbachplatz jégbe zárt szökőkútja mellett baktatot…Jelentkezők április hó elejéig írjanak, hogy esetleg vasúti jegyek iránt intézkedhessünk.” – a regény első és utolsó mondatai. Közte a művészettörténész szerző közel száz könyvtári és levéltári forrásra támaszkodó, olvasmányos sorai a mindösszesen 28 éves, fefstőtársai között csak „öregnek” becézett Hollósy Simonról és a nagybányai festőifjak (és kortárs írók, költők) életéről, s közben „ úgy érezhetjük, mintha egy asztalnál ülnénk a korszak legendás alakjaival, együtt idéznénk fel a millenniumi időket Bródy Sándorral, Czóbel Minkával, Feszty Árpáddal, Görgey Artúrral, Hock Jánossal, Kiss Józseffel, Kossuth Lujzával, Jókai Mórral, Pósa Lajossal, Révai Ödönnel, Szinyei Merse Pállal és Wlassics Gyulával is.”
Hasznos időtöltést kívánok, kellemes olvasgatást!
vk
