A 2025 júniusában megrendezésre kerülő 96. Ünnepi Könyvhétre kilenc újdonsággal készül az MMA Kiadó. Az életműkiadások folytatása mellett egy különleges évfordulós kiadvánnyal, két a művészeti anatómia és a képzőművészeti albumok erényeit ötvöző kötet, az iparművészet és tervezőművészet területéről egy kiváló ötvösművész kismonográfiája, egy különleges templom különleges tervezőjének és megépülésének története a Mestermunkák-sorozatban, valamint az esztétika, filozófia, teológia legfontosabb közelmúltbéli nemzetközi kiadványait magyar nyelven közlő Pars pro toto-sorozat egy darabja.
Szilágyi István: Hollóidő. „A Szilágyi-életműsorozat folytatásaként ezúttal a 2001-ben írt (s legutóbb 2008-ban megjelent) regény, a Hollóidő javított szövegű, az olvasásélményt maximálisan szolgáló kiadásával találkozhat az olvasó. A kultikussá vált, a Szilágyi-próza minden korabeli és máig ható újdonságát és szépségét felmutató regény az MMA Kiadó gondozásában megjelent két mű (Messze túl a láthatáron, Az emlékezés göröngyein) ismeretében új és új olvasatokat kínál – a Szilágyi-univerzumot jól ismerők számára is!”
Sturcz János: Barcsay, Sötét és világos harca Barcsay Jenő festészetében. „A Barcsay emlékévhez kapcsolódva kiadónk egy reprezentatív albummal tiszteleg a 125 éve született festőművész előtt, felhívva a figyelmet Barcsay Jenő életművének hazai és nemzetközi jelentőségére. Sturcz az életmű szakaszait vizsgálva módszeresen, az egyes alkotásokat középpontba helyezve mutatja be, rejtett, ám jelentékeny motívumként miként határozza meg az életmű egészét a sötét és világos váltakozása, egyidejű megjelenése, milyen többletjelentést, filozófiai-metafizikai olvasati lehetőséget ad az egyes korszakok vizsgálatára.”
Szőnyiné Szerző Katalin: „Holnap a déli gőzhajóval érkezem”.Írások Brahmsról, Lisztről és kortársaikról a magyar főváros zenei életéből. E kötet 2024-ben jelent meg, de az Ünnepi Könyvhéten – más korábbi kiadványokkal együtt – ezt is megtekinthetik. „Ennek a kötetnek a tanulmányai és szövegei nem egyetlen elképzelt olvasó számára íródtak. Fókuszukban Johannes Brahms és a 19. századi magyar – s különösen a fővárosi – zenei élet és annak prominens alakjai állnak. A Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Egressy Béni fémjelezte időszak (intézmény)történeti, politikai, közéleti és kritikai viszonyait, a koncertszervezés protokolláris és praktikus megfontolásait ugyanúgy megismerteti az érdeklődővel, miként a Brahms személyes jelenlétében szervezett hangversenyek sajtóvisszhangját, vagy bemutatja a német mester magyarországi inspirációjának forrásait, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc zenei emlékképeinek lenyomatát őrző magyar kottatárát. Az Appendix, a Gesellschaft der Musikfreunde bécsi Brahms-hagyatékában megtalálható hungarica zeneműnyomtatványok kritikai forrásvizsgálattal összeállított lajstroma a kutatók számára is alapvető fontosságú lehet, míg a Bartalus István és Mátray-Róthkrepf Gábor portréját megrajzoló fejezetek, vagy a Szózat identitásteremtő hatását a Zenészeti Lapok beszámolóin keresztül végigtallózó esszék a korabeli magyar szellemi élet válaszútjain nyújtanak az olvasó számára izgalmas kalandozást. Mi hát akkor az, ami összeköti e kötet szertefutó és más-más hangot megütő írásait? A magyar zenekultúra iránt érzett szenvedély és szeretet.”
„Ez a könyv úgy született, mint egy természeti tünemény…” olvasom Szőnyiné Szerző Katalin ajánló sorait könyvéhez, én pedig e szavakkal kívánok kellemes böngészést a 96. Ünnepi könyvhéten, melynek tüneményesen gazdag kínálatából az MMA Kiadó e három könyvét ajánlom figyelmükben, s ahol a dedikálások (www.mma.hu) keretében a szerzőkkel találkozni is lehet.
vk
