Share on facebook
Share on email

INSPIRÁLÓ ANYA: MARGARET HAMILTON, A SZOFTVERFEJLESZTÉS ÚTTÖRŐJE

Margaret Hamilton egy igazán különleges ember és példamutató anya.

Nemcsak a szoftvermérnöki szakma és az űrkutatás egyik úttörője, hanem gondoskodó szülő is. Közeli és szerető kapcsolata volt lányával, aki kiskorában véletlenül rábukkant egy komoly, akár életveszélyt előidézni is képes programhibára az Apollo űrprogramban.

Margaret Heafield Hamilton (sz. Elaine Heafield) 1936-ban született. Az 1950-es években matematikát tanult, és első állomása az MIT (Massachusettsi Műszaki Egyetem) volt, ahol egy időjárás-előrejelző szoftveren dolgozott. Ezután az amerikai légvédelmi hálózat fejlesztőihez került, ahol “beavatásként” azt a feladatot kapta, hogy javítson meg egy nem működő programot, amit sokan közülük még csak nem is értettek, nem hogy átírjanak. A nehézség egy része abban rejlett, hogy a program írója a kommentárokat görögül és latinul írta. Margaret nemcsak azzal lepte meg munkatársait, hogy működésre bírta a programot, hanem azzal is, hogy ugyanezen a két nyelven ki is tudta nyomtatni az eredményeket.

Ekkorra már világra jött Margaret lánya, Lauren. Gyakran nehéz úgy felnevelni egy gyermeket, hogy az embernek közben egy sok időt és odafigyelést követelő állása is van. Hamilton szerencsére sok segítséget kapott férjétől, Jamestől. Saját szavaival: “nagyon modern férjem volt, aki jól megértette, mit is jelent az egyenlőség.”.

Margaret csatlakozott az Apollo programhoz, az amerikai űrprogramhoz, aminek célja az volt, hogy embert juttasson el a Holdra. Itt idővel az ő felügyelete alá került a repülésekhez szükséges összes számítógépes program fejlesztése. Munkájában a programozás több fontos alapelvének úttörőjévé vált; ezek közül talán az volt a legkiemelkedőbb, hogy egy program miként lehet képes felismerni saját hibáit és azoktól visszatérni a rendes működéshez.

Margaret gyakran dolgozott este és hétvégén, és ilyenkor rendszeresen magával vitte Laurent. Egy nap 1968-ban éppen egy számítógépes szimulációt futtatott az Apollo 8 küldetésről, az első olyan űrrepülésről, amivel egy ember eljutott volna a Holdig (leszállás nélkül) és vissza. A szimuláció közben Lauren elkezdett “űrhajóst játszani”, és addig nyomkodta a gombokat, amíg a rendszer össze nem omlott.

Margaret kielemezte a hibát, és rájött, hogy Lauren véletlenül elindított egy olyan programot, amit felszállás előtt kell futtatni – de a szimulált űrhajó ekkor már repülés közben volt. Felismerte, hogy ugyanezt a hibát egy űrhajós is elkövetheti az éles bevetésen. Értesítette feletteseit, de azok nem engedték meg neki, hogy belenyúljon a programba. Indoklásuk szerint ugyanis az űrhajósokat úgy képzik ki, hogy nem követnek el hibát. Az Apollo 8 küldetés egyik asztronautája azonban mégis ezt tette, ezzel nem kevés gondot és a küldetés újrakonfigurálását okozva. Az eset után már megengedték Margaretnek, hogy megváltoztassa a programot úgy, hogy az felül tudja bírálni az űrhajós helytelen döntését. Ha Margaret nem vitte volna magával a lányát a munkába, akkor lehet, hogy ez a hiba váratlanul ért volna mindenkit, és az tragikus következményekkel is járhatott volna.

Margaret egyike annak a három embernek, akikhez a “szoftvermérnök” kifejezés megszületését szokták kötni. Abban az időben a programozás még egy új dolog volt, és a hagyományos, hardware-rel dolgozó mérnökök többnyire lenézték ezt az új szakmai ágat. Munkája során Margaret elkezdte mondogatni a munkatársainak, hogy “hé, mi is mérnökök vagyunk”. Egy Apollo-megbeszélésen végül a program egyik vezető hardware-szakértője egyetértett vele, és ezzel hivatalosan is elismerte a szoftverírással foglalkozó önálló tudományos szakterületet.

Mai világunkat sokkal sűrűbben szövik át a digitális kapcsolatok, mint a korai szoftverfejlesztés és űrkutatás korszakát. Lehet, hogy legtöbbünk (akár szülő, akár nem) ritkán találkozik űrhajókkal a munkája során, de jól kell ismernünk a technológia adta lehetőségeket, hogy megfelelően élhessünk velük. A Logiscoolnál hiszünk abban, hogy a magabiztos digitális írástudás fiatalon kezdődik. Ezért kínálunk olyan kurzusokat, táborokat és workshopokat, ahol 6-18 éves gyerekek számos olyan technológiai készséget sajátíthatnak el, amik felnőttként is hasznosak lesznek: programozás, robotika, internetbiztonság, digitális média és számítógépes játék fejlesztés. És ki tudja? Lehet, hogy néhányuk végül egy űrprogramban fog szoftvert írni. 😊

Ismerkedj meg élményalapú és inspiráló Logiscool kurzusainkkal, workshopjainkkal és táborainkkal honlapunkon, a https://www.logiscool.com/hu  címen!

Megosztás:

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on pinterest
Pinterest
Ezt se hagyd ki

Kapcsolódó cikkek

Egy átlag magyar nyelvtudás nélkül is több mint 4000 szót tud angolul – csak nem tudja, hogy tudja

Több mint négyezer olyan angol szó létezik, amit mindenki ismer, csak nem tudja, hogy tudja. Ezeket a kifejezéseket a hétköznapi életből, így reklámokból, filmekből, a bevásárlóközpontok polcairól, híres emberek nevéből, márkanevekből vagy akár a magyar nyelvből tanuljuk meg úgy, hogy gyakorlatilag észre sem vesszük. Legtöbbször magyar szóként azonosítjuk őket.