Share on facebook
Share on email

Ha nem kötelező, akkor is csak nyerhetünk a nyelvvizsgával

Az első nyelvvizsga ára visszajár a fiataloknak

Miért éri meg letenni a nyelvvizsgát, ha egyébként nem lenne kötelező? Habár a pandémia alatt az egyetemi hallgatók mentesülnek a nyelvvizsga kötelezettsége alól, ez nem mindig lesz így. Nem árt, ha erre már most felkészülünk – vélekedik a szakértő.

“A nyelvvizsga az egyetemi felvételinél mindenképpen előnyhöz juttat: a középfokúért 28 többletpontot, a komplex, felsőfokú nyelvvizsgáért pedig 40 pontot kapnak a diákok. Számítanunk kell arra is, hogy nem lesz mindig nyelvvizsga amnesztia sem. A járvány sem tart örökké, így nem fogják végleg eltörölni a nyelvvizsga kötelezettséget” – mondta Juba-Nagy Ágnes, a Don’t Panic Nyelviskola hálózat szakmai vezetője.

Az eredeti szabályok szerint a diploma megszerzéséhez megkerülhetetlen a C1-es, felsőfokú, vagy a B2-es, középfokú nyelvvizsga megszerzése, utóbbihoz van, ahol szaknyelvi nyelvvizsgát is kérnek. Egyre többen tervezik a külföldi továbbtanulást is, amihez végképp megkerülhetetlen a minimum B2-es szintű nyelvtudás. Egyes szakokon, így például az orvosin pedig akár a C1-es is kötelező lehet a felvételi sikeréhez.

Ehhez társul még, hogy a hazai munkáltatók közt is sokan szeretnének hivatalos papírt látni, ami igazolja az önéletrajzunkban szereplő nyelvtudásunkat. Egy pályaválasztás előtt álló fiatal esetében tehát nem kérdés, hogy a nyelvvizsga jócskán növeli az esélyeit – akkor is, ha a Covid miatt pillanatnyilag nem kötelező letennie.

“Velünk még a 2020-as márciusi lezáráskor is készülhettek a hallgatók a nyelvvizsgára: 1 nap alatt álltunk át az online oktatásra. Aztán jött a nyár, amikor a diplomához kötelező nyelvvizsga eltörlése nehéz helyzet elé állította a nyelvvizsga piacot. Persze, ekkor érezhető visszaesés következett be a tanulók számában, de így is sokan döntöttek úgy, hogy ha már elkezdték, végig is viszik a tanfolyamot” – mondja Juba-Nagy Ágnes.

A tanulók több mint fele átmegy a nyelvvizsgán

Aki tanfolyamon készülne fel a nyelvvizsgára, az heti két alkalom mellett átlagosan körülbelül havi 30 ezer forintos kiadással számolhat. Ám hogy a nyelvtanulás mennyire megtérülő befektetés, azt mi sem példázza jobban, mint hogy az első, sikeres nyelvvizsga díját az állam visszatéríti a 35 év alattiaknak.

“Egy komplex (tehát szóbeli és írásbeli részt is tartalmazó) nyelvvizsga ára 35 és 45 ezer forint közt mozog. Valamivel alacsonyabb, ha a két részből csak az egyiket tesszük le: ekkor 22-26 ezer forintba kerül, de látható, hogy a komplex nyelvvizsga anyagilag is jobban megéri. Persze, 18 éves korban ennyi pénzt is nehéz előteremteni, de leveszi a vállunkról a terhet, ha tudjuk, hogy az állam ezt az összeget visszatéríti” – teszi hozzá a vezető.

De milyen gyakran sikeres az első nyelvvizsga? A számok biztatóak: a közhiedelemmel ellentétben nem kell 80-90 százalékos teljesítményt nyújtanunk. 60 százalék is elég, hogy átmenjünk. Így már nem is meglepő, hogy átlagosan a nyelvvizsgák 65 százaléka sikeres.

“Sokan abban a hitben élnek, hogy 10-12 év tanulásba telik, ha a vizsgán eredményt szeretnénk elérni. Ez nagy tévedés! Mindössze 2 és fél év fókuszált tanulás is elegendő lehet, hogy az abszolút nulláról elérjük a sikeres nyelvvizsga küszöbét. A többségnek ráadásul már van alaptudása, így akár néhány hónap alatt is felkészíthetjük a nyelvvizsgára” – zárja Juba-Nagy Ágnes.

Megosztás:

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on pinterest
Pinterest
Ezt se hagyd ki

Kapcsolódó cikkek

Egy átlag magyar nyelvtudás nélkül is több mint 4000 szót tud angolul – csak nem tudja, hogy tudja

Több mint négyezer olyan angol szó létezik, amit mindenki ismer, csak nem tudja, hogy tudja. Ezeket a kifejezéseket a hétköznapi életből, így reklámokból, filmekből, a bevásárlóközpontok polcairól, híres emberek nevéből, márkanevekből vagy akár a magyar nyelvből tanuljuk meg úgy, hogy gyakorlatilag észre sem vesszük. Legtöbbször magyar szóként azonosítjuk őket.