Share on facebook
Share on email

Felavatták a Szabó Magda sétány utcanévtábláját

Kevesen érezték annyira Buda lelkét, mint Szabó Magda. Pedig nála debrecenibb debrecenit nehéz lenne elképzelni, mégis itt talált otthonra, Pasaréten. Szomszédunk lett, ahogy számtalan másik alkotó. A történelem során időről időre vannak olyan helyek, ahol szinte felfoghatatlan mennyiségű alkotó energia gyűlik össze.

Ilyen hely Pasarét is, ahol Szabó Magda otthonra lelt. Ez a budai városnegyed is magához vonzotta a magyar irodalom legnagyobb szellemeit. Annak a magyar irodalomnak, amely az elmúlt bő évszázadban olyan mélységeit és magasságait mutatta meg a világnak, mint kevés más nemzet. Itt élt velünk Szabó Magda, ahogy Konrád György, Szabó Lőrinc, Szerb Antal, Szepes Mária vagy éppen Örkény István is. A sor hosszan folytatható lenne, Szabó Magda azonban igazán megérdemli, hogy ma, születése 104. évfordulóján róla, és csak róla legyen szó.

Ha valaki szeretné megérteni, milyen hely is Buda, elég Szabó Magdához fordulni, Szüret című versében minden benne van, amit otthonunkról tudni érdemes:

„Jó a hegyek közt. Vidéki a talpam,

ha földre hághat, szívesen lelép

az aszfaltról, próbálgatja a hajlatgörbületén izmai erejét.

Pest város. Ha dudái rámrivallnak,

megtorpan léptem. Ám Buda vidék:

úgy bódorgok szép válla hajlatában,

akár a Hajdúságon hajdanában.”

Szabó Magda a 20. század összes traumája, diktatúrája, embertelensége ellenére szabadnak született, szabadnak nevelték és szabad is maradt. Bármi is történt vele, a saját döntéseit senkinek nem engedte át, senki véleménye nem érdekelte, bízott magában, mert tudta, a szabadság az igazi éltető erő. Emiatt is vált Szabó Magda példaképpé. Olyan hősnő volt, akit férfiak és nők sokasága tekint példaképének.

Itt az ideje, hogy mi, budaiak, a szomszédai is méltón emlékezzünk rá. Szabó Magda kerületünk díszpolgáraként halt meg, azonban ez az elismerés önmagában nem elég. Igazi, mindenki által látható, bármikor megismerhető emléket köztéren tudunk állítani neki. Ezzel hatalmas adósságot törlesztünk nem csak Szabó Magda, hanem nők milliói felé is. Egészen mostanáig a legtöbb utcát férfiakról neveztük el, a legtöbb szobrot férfiaknak állítottuk.

Mi itt, Budán elsőként négy közterületet nevezünk el hősnőinkről. Sétányt kap Szabó Magda, utcát Psota Irén, teret Solt Ottília, közt Komlós Juci.

Szabó Magda mostantól nemcsak az otthoni könyvespolcokon, hanem a róla elnevezett sétányon, Buda egyik találkozóhelyén is velünk lesz.

A sétány elnevezése valódi közösségi döntés volt. Idén februárban tettünk közzé felhívást négy eddig névtelen közterület elnevezésére azzal a nem titkolt céllal, hogy valamelyest javíthassunk a városban meglévő női és férfi közterületnevek aranyán, hiszen a budapesti utcanevek 89 százalékát férfiakról és 11 százalékát nőkről nevezték el.

A felhívást követően alig néhány nap alatt több mint 1000 javaslatot küldtek nekünk, melyek között toronymagasan vezetett Szabó Magda.

A Mammut Bevásárlóközpont és a Széllkapu Park közötti sétány utcanévtábláinak avatásán Szabó Magda műveiből olvasott fel Mácsai Pál színművész, Szabó T. Anna író, valamint Vecsei H. Miklós színművész.

A sétányon elhelyeztük Szabó Magda könyvszekrényét is, amibe bárki hozhat, és amiből bárki vihet némi olvasnivalót. A mai estén főleg Szabó Magda műveivel telt meg a szekrény.

Köszönjük mindenkinek, aki eljött az avatásra!

Ez eseményről készült videó itt megtekinthető: https://bit.ly/3oA6FUH

Megosztás:

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on pinterest
Pinterest
Ezt se hagyd ki

Kapcsolódó cikkek

Egy átlag magyar nyelvtudás nélkül is több mint 4000 szót tud angolul – csak nem tudja, hogy tudja

Több mint négyezer olyan angol szó létezik, amit mindenki ismer, csak nem tudja, hogy tudja. Ezeket a kifejezéseket a hétköznapi életből, így reklámokból, filmekből, a bevásárlóközpontok polcairól, híres emberek nevéből, márkanevekből vagy akár a magyar nyelvből tanuljuk meg úgy, hogy gyakorlatilag észre sem vesszük. Legtöbbször magyar szóként azonosítjuk őket.