Dalszínházunk művészei felléptek Dubajban, Bukarestben és Bogotában, miközben 49 opera- és 22 balettcím szerepelt a repertoáron, és számos világsztár lépett az OPERA színpadaira. A Magyar Állami Operaház Csillagóra gáláján pénteken díjátadóval búcsúztatta az évadot, ami azonban a nyári Verdi-sorozatokkal egészen augusztus közepéig tart.
A 2024/25-ös évadban a Magyar Nemzeti Balett Étoile-ja Scrivener Louis magántáncos lett. A londoni Királyi Balettiskola növendéke 2020-ban csatlakozott az OPERA balettegyütteséhez, ahol tánckari művészként sikeresen mutatkozott be olyan szóló- és főszerepekben, mint az Egérkirály (A diótörő), Tybalt (Rómeó és Júlia), Petruchio (A makrancos Kata), Siegfried (A hattyúk tava), Cigány szóló (Don Quijote), Leon (A Pygmalion-hatás). A 2023-ban az évad legjobb pályakezdő tehetségének és a 2023/24-es évadra a Magyar Nemzeti Balett Kamaraművészének megválasztott táncművészt az elmúlt szezonban magántáncossá léptették elő, és többek közt Basil (Don Quijote), Spartacus, Diótörő herceg, Anyegin és Rudolf (Mayerling) szerepében lépett színpadra, valamint magas színvonalú alakítást nyújtott Bartók Táncszvitjének premierjében, a Paquita-szvitben és a Petite mort-ban is a Bartók TáncTriptichon és a Klasszikus bravúrok esteken.
A korábban ugyancsak a Csillagóra gálákon átadott kamaraénekesi címeket újításként idén az OPERA évad közben, egy-egy előadás alkalmával jelentette be. A 2024/25-ös évadban Pasztircsák Polina, Kálmán Péter és Haja Zsolt a kiemelt honoráriummal párosuló elismerés birtokosa.
A Magyar Állami Operaház Zenekari Kamaraművésze lett Várnai Beáta (I. klarinét), aki a Zeneakadémia elvégzését követően 1986 óta tagja az OPERA együttesének, magas szintű szakmai tudását és munkáját számos elismeréssel díjazták, legutóbb a dalszínház kitüntetései közül a Komor Vilmos-emlékplakettet vehette át 2015-ben. A Magyar Állami Operaház Énekkarának Kamaraművésze Baukó Gabriella, aki épp harminc éve a szopránszólam tagja, kiváló hangi adottságai mellett ízléses színpadi játékával, valamint odaadó és példaértékű munkájával vált érdemessé az elismerésre. A Magyar Nemzeti Balett Kamaraművésze Kiyota Motomi grand sujet, aki a stuttgarti John Cranko Iskola elvégzése után 2019-ben csatlakozott a Magyar Állami Operaház balettkarához. Kivételes technikai tudása klasszikus szólókban (A diótörő – orosz tánc, Párizs lángjai – testvériség variáció, A hattyúk tava – nápolyi tánc) és kortárs koreográfiákban is (Cacti, Sad Case, Episode 31, A tökéletesség szédítő ereje – The Vertiginous Thrill of Exactitude) hamar kitűnt. A társulat belső szavazásán a 2022/23-as évad legjobb tánckari művészének választották, jelenlegi pozíciójába az idei évadtól lépett elő. Az elmúlt szezonban nagy sikerrel táncolta Basil (Don Quijote), Diótörő herceg, Fabábu (A fából faragott királyfi), Bratfisch (Mayerling), Gád (Spartacus), Holmes (A Pygmalion hatás), Ali (A kalóz) szerepeit, valamint többek közt az Etűdök és a Paquita-szvit című előadásokban is közreműködött.
A Magyar Állami Operaház Gyermekkarának Kamaraművésze Kozlova Polína szoprán, aki tíz éve a gyerekkórus egyik legsokoldalúbb tagja, ő készítette pl. A makrancos királylány koreográfiáját, korrepetálja a fiatalokat, és tevékenyen részt vesz a gyermekkar közösségi életében is. Az együttesben betöltött feladatai mellett az elmúlt évadban az István, a király (junior) bemutatójában Gizellaként, a Parázsfuvolácskában 2. gyermekként és A makrancos királylány Orvosaként lépett fel szólószerepben. A Magyar Nemzeti Balettintézet Kamaraművésze Albert Zsófia III. évfolyamos növendék, aki többek közt a KisCsipke-előadásokban a fiatal Auróra szólistaszerepében lépett színpadra.
A gálán ugyancsak méltatták a Magyar Nemzeti Balett két korábbi Étoile-ját, Balázsi Gergő Ármin principált, aki a napokban a rangos Benois de la Danse nemzetközi balettdíj kitüntetettje lett, valamint Leblanc Gergely principált, aki gazdag és sikeres pályafutását lezárva balettmesterként segíti a továbbiakban az együttes munkáját. A gála műsorszámai közt szerepelt egyebek mellett a Magyar Állami Operaház Zenekarának és Énekkarának előadásában a Szláv szezon zárásaként Csajkovszkij 1812 című nyitánya és Erkel Kólója a Brankovics György című operából, az OPERA balettprodukciót rendszeresen vezénylő brit David Coleman a zenekar ütőseinek dedikált, Dancing Percussions című művének ősbemutatója, valamint az OPERA színpadától a következő évadban búcsúzó Fokanov Anatolij közreműködésével Puccini Toscájából a Te Deum.
A Csillagóra gálát követően a Székely Bertalan teremben bensőséges keretek közt adták át a dalszínház további elismeréseit. Az Oláh Gusztáv operai főrendező, vezető díszlet- és jelmeztervező emlékét őrző plakettet Starostina Kristina címzetes magántáncos érdemelte ki, aki 2012 óta a Magyar Nemzeti Balett tagja, azóta klasszikus és modern koreográfiákban, kis szóló és főszerepekben egyarán színpadra lépett. Pozitív kisugárzása, segítőkészsége és példaértékű munkavégzése a társulat egyik meghatározó személyiségévé teszik, szakmai tudása a közelmúltban már a balettnövendékek számára készített koreográfiákban is megmutatkozott. Korábban a 2015/16-os évad kartáncosának is megválasztották.
A karmestereknek és hangszeres művészeknek odaítélhető Ferencsik János-emlékdíjban Rácz Ottó (I. oboa szóló) zenekari művész részesült, aki 2014 óta tölti be ezt a pozíciót a Magyar Állami Operaház Zenekarában, míg a Komor Vilmos karmester emlékére alapított plakettet Stankowsky Endre szólócsellista érdemelte ki. A Márk Tivadar, az OPERA egykori elismert jelmeztervezője előtt tisztelgő emlékplakett idei díjazottja Sebastian Hannak díszlettervező, aki számos operaházi munka után idén a Borisz Godunov szcenikai tervezőjeként is közreműködött. A Gela Lajos, az Erkel Színház egykori főügyelője emlékére alapított plakettet, amelyet az OPERA művészeti támogató területén dolgozó valamely munkatársa kaphat meg, idén Kováts Andrea játékmester vehette át, aki 2002 óta az OPERA játékmester-rendezőasszisztense. Az eseményen ugyancsak köszöntötték a napokban 80. születésnapját ünneplő Rozsos István tenort, Liszt-díjas, kiváló művészt, a Magyar Állami Operaház örökös tagját.
A megpróbáltatások ellenére is sikerekben gazdag Szláv Szezont zárt az OPERA
A szláv szerzőknek és előadóknak szentelt tematikus évad 2023 augusztusában a lengyel Karol Szymanowski Roger király című operájának magyarországi bemutatójával vette kezdetét a Kassai Állami Opera vendégjátékában. Először mutatta be Dvořák Ruszalka című operáját saját produkcióban a Magyar Állami Operaház Brassói-Jőrös Andrea, Nyári Zoltán, Szemerédy Károly és Rálik Szilvia főszereplésével, Halász Péter vezényletével, Szikora János rendezésében, valamint ugyancsak először hallhatta a közönség Muszorgszkij Borisz Godunovjának 1869-es ős-ősváltozatát, a frissen Kossuth-díjjal kitüntetett Bretz Gáborral a címszerepben, Alan Buribayev vezényletével, Almási-Tóth András művészeti igazgató rendezésében.
A Magyar Állami Operaház Zenekara évadnyitó Opera186 hangversenyén Pinchas Steinberg vezényletével Glinka Ruszlán és Ludmilla-nyitányát, Rahmanyinov 2. zongoraversenyét és Csajkovszkij 5. szimfóniáját adta elő. Az Operaház építőjének szentelt Ybl210 gálakoncerten ezúttal Dvořák Karnevál-nyitánya, Csajkovszkij D-dúr hegedűversenye és Rimszkij-Korszakov Seherezádé című szimfonikus műve szerepelt Rajna Martin első karmester dirigálásával, míg az évadzáró Szlávok-hangversenyen Dvořák 9. szimfóniája mellett részletek hangoztak el Smetana Az eladott menyasszony, Moniuszko Halka, Zajc Zrínyi Miklós és Erkel Brankovics György című operáiból, valamint Suchoň Hegyi szvitjéből, melyeket Andriy Yurkeviych dirigált.
Világsztárokból sem volt hiány: az évad egyik csúcspontjának számított A trubadúr koncertszerű előadása, ahol Anna Netrebko és Yusif Eivazov énekelte a főszerepeket az Eiffel Műhelyház mozdonycsarnokában Denis Vlasenko dirigálásával, miközben a Sztárestek zongorával-sorozat operaházi vendége volt Piotr Beczała és Olga Peretyatko is, aNagy Iván Nemzetközi Balettgálánpedig Denys Cherevychko, a Bécsi Állami Balett vendégprincipálja működött közre a Talizmán pas de deux-ben.A repertoárelőadásokban is több tehetséges fiatal művésszel találkozhatott a közönség, köztük A varázsfuvolában Lucie Kankova az Éj királynőjét alakította, Eduard Martynyuk és Svetlana Aksenova a Pikk dámában lépett színpadra Hermann és Liza szerepében, a korábban a Marton Éva Operaversenyen eredményesen szereplő Sergei Kulagin Varlaamot alakította a Borisz Godunovban, a Háború és békében beugrással mutatkozott be Andrey Zhilikhovsky, a most kezdődő Rigoletto-sorozatban pedig Andrei Danilov tér vissza a mantovai herceg szerepében.
Nem csupán a szláv művek és művészek álltak ugyanakkor az OPERA évadának fókuszában. Plácido Domingo egy Nabucco-keresztmetszetet is tartalmazó Verdi-gálán lépett fel két alkalommal az Operaházban, a Sztárestek zongorával-sorozatban színpadra állt Kristine Opolais, Ferruccio Furlanetto és Lisette Oropesa is, nemzetközi hírű Kossuth-díjas magyar művészeink közül ugyancsak gálakoncertet adott Tokody Ilona, Komlósi Ildikó, Lukács Gyöngyi, Kolonits Klára, Sümegi Eszter és Miklósa Erika, míg a Nagy Iván Balettgálán Harald Lander Etüdők című koreográfiájában lépett fel Inès McIntosh, a Párizsi Nemzeti Opera première danseuse-e és Adhonay Soares, a Stuttgart Balett principálja. A kivételes bravúrként két sorozatban is négy egymást követő napon elhangzó wagneri Ring-tetralógiában a magyar szereposztást két magyar felmenőkkel is büszkélkedő vendégművész, Adrian Eröd (A Rajna kincse – Loge) és Renatus Mészár (A walkür – Wotan) erősítette. A külhoni magyar vendégszereplők között említhető a New York-i Metropolitant is megjárt Kutasi Judit, aki itthon a közelmúltban az Aidában Amnerisként debütált. A Bohéméletben ismét Schaunard-ként lépett fel a Marton Éva énekversenyen korábban díjazott Azat Malik, Şerban Vasile pedig nyáron a Traviatában lesz látható Giorgio Germont szerepében. Balettkarmesterek közül Paul Connelly a Don Quijotét és a Spartacust, David Coleman az Anyegint vezényelte, míg operaelőadások közül az Aidát Carlo Montanaro, a Háború és békét Alan Buribayev, a Pikk dámát Dohnányi Olivér dirigálta, és olyan neves, nemzetközi karriert építő magyar karmesterek is az OPERA együtteseinek élére álltak, mint A hattyúk tava dubaji előadásait vezénylő Hontvári Gábor és a Verdi Requiemeket dirigáló Nánási Henrik. Fájdalmas vesztesége volt ugyanakkor az évadnak Mihael Boder halála, mindössze néhány nappal operaházi Parsifal-előadásait követően.
Nehéz meghatottság és fájdalom nélkül felidézni a 80 éves korában ugyancsak tavasszal elhunyt Eötvös Péter Valuska című, egyetlen magyar nyelvű operájának ősbemutatóját, amit a nagybeteg szerző még személyesen átélhetett. A tekintélyes nemzetközi kritikai visszhangot is kiváltó előadást Haja Zsolt, Miksch Adrienn, Szabóki Tünde, Hábetler András, Farkasréti Mária és Cser Krisztián főszereplésével, Szennai Kálmán vezényletével és Varga Bence rendezésében mutatta be az OPERA az Eiffel Műhelyházban. A köztelevízió M5 csatornája a produkció vetítésével búcsúzott a világhírű szerzőtől, az előadás felvétele pedig július 19-éig még elérhető az OperaVision internetes portálon is.
Az évad további kiemelkedő premierjei közé tartozott Claus Guth 2008-as salzburgi Don Giovanni-rendezésének budapesti premierje. A Rajna Martin által dirigált előadás címszerepét Bretz Gábor és Szemerédy Károly, további főszerepeit Cser Krisztián, Tuznik Natália, Kele Brigitta, Szeleczki Artúr, Pataki Bence, Brindás Boglárka és Kiss András alakították. A Magyar Nemzeti Balett a Bartók TáncTriptichonnal vette ki részét az operaházi premierek sorából, melyben Venekei Marianna A csodálatos mandarin és Várnagy Kristóf Táncszvit című új koreográfiái csatlakoztak Velekei László tavaly bemutatott A fából faragott királyfi című alkotásához.
Az évadban ismét működő Eiffel Műhelyház bensőségesebb produkciókat vonultatott fel. Az Ókovács Szilveszter ötlete nyomán Pacsay Attila zenéjével, Dubóczky Gergely vezényletével megvalósult Artaban című adventi előadás a negyedik napkeleti bölccsel együtt invitált belső misztikus utazásra, míg a rendezők doyenje, Szinetár Miklós korát meghazudtoló frissességgel állította színpadra Auber Fra Diavolo című művét, ami 70 évvel korábban első operarendezése is volt.
Gyermek- és ifjúsági előadások, edukációs programok
Az OPERA legújabb játszóhelye kiemelt figyelmet fordít a fiatalokra, amit három további premierje is bizonyított: A általános iskola 8. osztályos diákjainak a Lázár Ervin Programban kínált új operaélményt Donizetti A csengő című egyfelvonásos vígoperájának új rendezése Toronykőy Attila színrevitelében, a gyermekkar István, a király (junior) címmel mutatott be keresztmetszetet a Szörényi-Bródy rockoperából Feke Pál rendezésében, míg a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei KisKalóz címmel vitték színpadra legújabb produkciójukat Kirejko Dmitrij Taraszovics és Chernakova Olga irányításával.
Az MVM partnerségének köszönhetően az elmúlt évadban is több mint 34 000 általános- és középiskolás diák számára nyílt lehetőség, hogy megismerkedjen az opera és a balett varázslatos világával. Az MVM OperaKaland keretein belül 29, az MVM Pikoló Program égisze alatt pedig további 26 előadás valósult meg. A program célja, hogy a jövő generációi számára is elérhetővé tegye a magas színvonalú kulturális élményeket, valamint hogy támogassa a fiatal tehetségek zenei nevelését.
Ezen felül az OPERA 8 darabjának 44 előadásával, és további 10 féle programban összesen 112 alkalommal kínált betekintést az opera és a balett világába többek közt épületbejárásokkal, hangszerbemutatókkal és interaktív előadásokkal. Az OPERA emellett idén is folytatta pedagógusok számára meghirdetett, kétféléves, OperAkadémia címmel meghirdetett edukációs programját is, és ismét megrendezte egynapos minikonferenciáját, ezúttal Bartók művei megismertethetőségének problematikáját vizsgálva.
Az edukációs együttműködések egyik fontos eleme, hogy az OPERA februárban bejelentette, június folyamán pedig meg is hirdette a Marton Éva Operastúdió életre hívását, amelyben posztgraduális képzést biztosít a fiatal magánénekesek új következő generációjának. Szintén fontos elem, hogy a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói is részt vesznek az OPERA produkcióiban, így az elmúlt év során 6 darabban 35 alkalommal léphettek színpadra, emellett vizsgakoncertjük számára is helyszínt biztosít a Magyar Állami Operaház. A színház szcenikai műhelyei emellett továbbra is duális képzési helyszínként funkcionálnak, így biztosítva színpadi és szakmai tapasztalatot a következő nemzedék művészeinek és szakembereinek.
Vendégjátékok és koprodukciók
A Magyar Állami Operaház az évadát szeptemberben a Dubaji Opera meghívására az Egyesült Arab Emírségekben kezdte, ahol A hattyúk tava öt, a Pillangókisasszony két alkalommal vendégszerepelt. Ősszel a bogotái Teatro Colón meghívására Szántó Andrea három esten énekelte Judit szerepét Bartók A kékszakállú herceg vára című operájában, míg június elején a Puccini-tematikájú Bukaresti Operafesztiválon a Manon Lescaut koncertszerű előadásával látogatott el a budapesti OPERA. Emellett hagyományos partnerségei keretében a Müpában Diana Damrau operettestjén közreműködött az OPERA Zenekara Ernst Theis irányítása mellett, míg a Margitszigeti Színházban előbb az Így neveld a sárkányodat című filmzenekoncerten volt hallható az együttes Ernst van Tiel dirigálásával, majd június végén A sevillai borbély című előadás premierjét tartotta az OPERA a víztorony tövében Rajna Martin vezényletével. Káel Csaba nagy sikerű rendezésében a főszerepeket Haja Zsolt, Horváth István, Balga Gabriella és Sebestyén Miklós alakították. Ezt követően az OPERA Zenekara még júliusban visszatér a margitszigeti teátrumban, ahol a hónap végén Jonathan Tetelman Puccini-gáláján működik közre Madaras Gergely irányításával. Az OPERA emellett szintén visszatérő vendége a balatonfüredi Anna-bálnak és kísérőprogramjainak: a Magyar Nemzeti Balett művészei a nyitótáncot adják a patinás társasági eseményen, a megelőző napokban pedig a füredi Gyógy téren az OPERA Kórus és az OPERA Zenekar ad gálakoncerteket, utóbbin Kriszta Kinga, Kapi Zsuzsanna, Jávorka Ildikó, Horváth István és Balázs Norbert lép színpadra, vezényel Hámori Máté.