Share on facebook
Share on email

A leghatékonyabb kutatóhelyek a szellemi tulajdonukra is odafigyelnek

A vírushelyzet rávilágított arra, hogy a gazdaságban egyre nagyobb segítséget jelent, ha a vállalkozások, alkotóműhelyek tudatosan foglalkoznak a szellemitulajdon-védelemmel.

Szerencsére egyre több felsőoktatási intézmény is elmozdult ebbe az irányba: ennek apropóján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH), valamint a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) is szemléletformáló együttműködésbe kezd. A megállapodás célja, hogy a hallgatók is felelősen gondolkodjanak a szellemi tulajdonról, felismerjék, hogy a saját karrierlehetőségeiket és a nemzetgazdaságot is erősítik, ha megfelelő oltalmakat szereznek alkotásaikra, újításaikra.

A Miskolci Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a kecskeméti Neumann János Egyetem és a győri Széchenyi István Egyetem után a Szegedi Tudományegyetem a következő felsőoktatási intézmény, amellyel együttműködési megállapodást kötött a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. A cél ezúttal is az, hogy az egyetemisták tudatosabban kezeljék a létrehozott szellemi tulajdonukat és megtanulják, hogyan tudják azokat hasznosítani. A SZTE vezetősége is tudatában van annak, hogy a hallgatók olyan tudást szereznek ezáltal, amely később a nemzetközi piacon is fontos lesz, ráadásul az egyetemi szintű oltalomszerzés az intézménynek is újabb forrásokat jelent.

A megállapodás részeként az SZTNH közreműködik a szellemitulajdon-védelmi ismeretek oktatásában, a szakmai módszertani fejlesztésekben; az egyetem hallgatói, oktatói, kutatói és egyéb munkatársai szellemi tulajdoni tudatosságának növelésében. Emellett a felek a hazai innovációs potenciál erősítése, a kutatás-fejlesztés és a technológiamenedzsment színvonalának fejlesztése érdekében közös kiadvány- és konferenciaprojektek, inkubációs és akcelerációs programok megvalósításában is részt vesznek.

„A korábbi években a több mint húsz, akkor még államilag finanszírozott egyetem összesen tízes nagyságrendben adott be szabadalmi kérelmeket, ami igen sajnálatos helyzet volt. Azóta viszont megnyíltak azok a támogatási formák, amelyek nemcsak az alapkutatást finanszírozzák, hanem az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést, az ipari problémákra adott egyetemi válaszokat is. Ezzel elkezdődött a piaci érvényesülésben sokat segítő támogatások és tudás összekötése. Az összekötésben kimondottan hasznos a szellemi tulajdonjogok védelme, és a pályázatok kiírásában szerepel is az erről szóló kötelezettség. Szerencsére most ott tartunk, hogy százas nagyságrendű oltalmazási ötlet, sőt kutatás-fejlesztési-innovációs projekt fut egy-egy egyetemen, vagyis az ösztönzők hatására is elkezdtek másképpen tekinteni a lehetőségekre, elkezdtek az immateriális javaikra is ügyelni, és valódi kutatóhelyként viselkedni. A Szegedi Tudományegyetem is ebbe a sorba illeszthető” – hangsúlyozta a megállapodás kapcsán Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke.

„A Szegedi Tudományegyetem kutatási tevékenységének, K+F folyamatainak meghatározó tényezője, hogy a kutatások mennyire vezetnek egyedi eredményekre, különösen azokra, amelyek iparjogvédelmi oltalomban részesíthetők és hasznosíthatók. Ezen folyamatokat segíti majd az SZTNH-val kötött megállapodás. A Hivatal mind a hallgatók mind az oktató-kutató közösség számára segítséget és támogatást nyújt. Terveink között szerepel a szellemi tulajdoni tudatosság növelése közös képzésekkel, szakértők delegálásával, ösztöndíj, illetve szakmai gyakorlati program indításával.  A megállapodásnak köszönhetően Egyetemünk várhatóan hatékonyabban tudja majd az értékes kutatások folytatását előmozdítani, illetve azok eredményeit hatékonyan hasznosítani – mondta el Prof. Dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora, akitől megtudtuk: az SZTE szellemitulajdon-portfólióját jelenleg 39 szabadalom, illetve szabadalmi bejelentés, 2 használatiminta-oltalom, 8 védjegy – melyből 4 tanúsító védjegy – alkotja. Ezek mellett további 43 know-how gazdagítja a portfóliót.

Az SZTNH tervei között szerepel, hogy további felsőoktatási intézményekkel is hasonló megállapodásokat köt, hogy valóban minél több hallgatóban és oktatóban váljon tudatossá a szellemitulajdon-védelem fontossága.

Megosztás:

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on pinterest
Pinterest
Ezt se hagyd ki

Kapcsolódó cikkek

Egy átlag magyar nyelvtudás nélkül is több mint 4000 szót tud angolul – csak nem tudja, hogy tudja

Több mint négyezer olyan angol szó létezik, amit mindenki ismer, csak nem tudja, hogy tudja. Ezeket a kifejezéseket a hétköznapi életből, így reklámokból, filmekből, a bevásárlóközpontok polcairól, híres emberek nevéből, márkanevekből vagy akár a magyar nyelvből tanuljuk meg úgy, hogy gyakorlatilag észre sem vesszük. Legtöbbször magyar szóként azonosítjuk őket.