Share on facebook
Share on email

A II. kerület felavatta a Komlós Juci köz utcatábláját.

Egyszerre megható és vidám utcatáblaavatás könnyekkel, nevetéssel, közös énekléssel közösségben, a Komlós Juci közben

Immáron harmadik alkalommal, a Szabó Magda sétány és a Solt Ottilia tér után avathatunk utcanévtáblát úgy, hogy a közösség javaslatai alapján neveztünk el egy közterületet példamutató munkásságú nőkről, így is javítva a Budapesti közterületeken az elnevezések arányát, hiszen jelenleg közel kilencszer annyi férfi nevét viseli közterület, mint nőét.

De ma nem pusztán egy táblát avattunk fel, hanem emlékeztünk is Komlós Jucira 103. születésnapjának előestéjén, ráadásul nem is akárhogy, hiszen Fehér Anna színművész, Földessy Margit színművész és a SZINDRA társulat egészen egyedülálló hangulatot teremtett.

1922-ben állt először színpadra, és 1999-ben, 75 évvel később vették fel utolsó színészi mondatát, vagyis több mint hét évtizeden keresztül játszott. Több mint tizenkét éven keresztül, nyolcvanéves koráig, 331 részben játszotta a Szomszédok Lenke nénijét.

Komlós Juci időről időre a személyes bátorságával élte túl a történelem és az élet adta kihívásokat. Kijátszotta a zsidótörvényeket és igyekezett az ötvenes évek propaganda-darabjait legalább „látszólag” komolyan venni. Bátor maradt férje disszidálása után is, amikor meghurcolták, megvádolták.

Ha valaki, akkor ő végigélte a huszadik század szinte minden nehézségét. Bár Komlós Juci pályáját látszólag nem törte ketté a történelem, családja, s ő maga is megszenvedte a XX. század borzalmait.

A háború előtt Miskolcon az egyre fenyegetőbb zsidótörvények miatt már csak férje tekintélye miatt léphetett színpadra. Játszott, amíg fel nem jelentették, ekkor Budapestre költözött és külvárosi színházakban lépett fel. Az addig a fővárosban kevésbé ismert Komlós Juci elég bátor volt ahhoz, hogy a törvényi tiltás ellenére is kockáztasson, mert csak így tudta anyagilag segíteni a szüleit, hisz édesapja túl ismert színész volt ahhoz, hogy színpadra léphessen bárhol is. Egy ilyen külvárosi haknin találkozott össze Csortos Gyulával, aki, amikor megtudta, hogy ez a sugárzóan fiatal és tehetséges színésznő miért lép föl ilyen méltatlan helyeken, átadta a névjegyét, aminek hátulján ez állt: „Ha majd arra kényszerül, hogy medvetáncoltatásból éljen, akkor medvének jelentkezem.”

A vészkorszakot és Budapest ostromát egy szenespincében sok – sok emberrel összezsúfolódva, éhezve és fázva élte túl a Komlós család és őket sem kerülte el a tragédia, Komlós Juci László nevű testvére a holokauszt áldozata lett.

A József Attila és Thália Színházakban érett jelentős színpadi, majd filmszínésszé is. Láttuk az Aranyemberben, láttuk a Gazdag Szegényekben, láthattuk még harmincnál is több játékfilmben. Hallhattuk hangját a Macskafogóban és hallhattuk több tucat filmet szinkronizálva.

Csűrös Karolával 12 éven át játszott együtt, legendás barátság volt az övék. Tavaly tavasszal mondta, hogy „Hiányzik Juci, és mindig szeretettel emlékszem vissza azokra az időkre, amíg itt volt velünk. Megtisztelőnek gondolom, hogy elneveznek róla egy utcát, nagyon örülök neki, hogy lesz egy olyan hely, ami az ő nevét viseli, és emléket állít róla.

”Büszkék vagyunk szomszédainkra, hogy hozzájárultak ahhoz, hogy Komlós Jucinak egy közterület nevével is emléket állíthatunk.

Ez a kis utcácska – egész pontosan köz -, ennek a bátor nőnek és kiváló színművésznek állít emléket. Őrizzük ezt közösen!

Köszönöm Fehér Anna színművésznek, Földessy Margit színművésznek és a SZINDRA társulatnak, hogy együtt emlékezhettünk Komlós Jucira, és hogy igazán különlegessé tették a Komlós Juci köz felavatását.

Vigyázzunk egymásra!

Vigyázzunk Budára!

A táblaavatás itt visszanézhető: https://www.facebook.com/orsigergely2kerulet/videos/316077527213170/

Megosztás:

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on pinterest
Pinterest
Ezt se hagyd ki

Kapcsolódó cikkek