Share on facebook
Share on email

75 éve írták alá a párizsi békeszerződést

Pontosan hetvenöt évvel ezelőtt, 1947. február 10-én írták alá a Magyarország második világháborús részvételét lezáró párizsi békeszerződést. Mindenképpen fontos visszatekinteni a békeszerződés létrejöttére, ugyanis a háromnegyed évszázaddal ezelőtt aláírt dokumentum határozza meg Magyarország jelenleg is fennálló államhatárait.

Revíziós politika: komoly sikerek majd teljes bukás

A két világháború közötti időszakban érvényes, a trianoni békeszerződés által a nemzetközi jog szintjére emelt területi rendezés meglehetősen rövid ideig állt fenn, ugyanis már 1938 őszén, az úgynevezett revíziós politika eredményeképpen megkezdődött a magyar államhatárok nagyon komoly felülvizsgálata. 1941 tavaszára, még a trianoni békeszerződés aláírásának huszonegyedik évfordulója előtt, az abban érintett határszakaszok döntő többsége nagyon alapos felülvizsgálatra került. Magyarország nagyon jelentős területi növekedést ért el, valamint az 1938 és 1941 között visszacsatolt területek legalább felén nagy létszámú, gyakran abszolút többségben lévő magyar lakosság élt.

A magyar revíziós politika eredményei az 1938 és 1941 közötti időszakban. Forrás: MTA BTK TTI

Mivel azonban 1944. október 15-én az úgynevezett kiugrási kísérlet megbukott, ennek eredményeképpen a magyar állam úgymond benne ragadt a német szövetségben, így pedig Magyarország az első után a második világháborút is a vesztes oldalon zárta. Ennek egyenes következményeképpen a korábban visszaszerzett területek 1945 tavaszára kivétel nélkül ismételten elvesztek, mivel a győztes nagyhatalmak a legkevésbé sem szándékoztak területnövekedéssel jutalmazni a német szövetségben benne ragadt magyar államot.

További területveszteség súlyos következményekkel

A Magyarországgal 1947. február 10-én aláíratott párizsi békeszerződés nem pontosan az 1921 és 1938 között fennálló, úgynevezett trianoni határokat állította vissza, ugyanis Pozsonnyal szemben további három dunántúli (!) községet is Csehszlovákiához csatolt. Az 1946-ban a párizsi békekonferencián megfogalmazott csehszlovák területi igény eredetileg öt községre (Bezenye, Rajka, Dunacsún, Oroszvár, Horvátjárfalu) vonatkozott, azonban a győztes hatalmak közötti egyezkedés eredményeként csak az igényelt terület felét és három községet ítéltek elcsatolásra. Dunacsún, Oroszvár és Horvátjárfalu 1947. október 15-én került ténylegesen átadásra a csehszlovák állam számára.

A pozsonyi hídfő kibővítése 1947-ben. Forrás: Romsics Ignác: Az 1947-es párizsi békeszerződés, Osiris, Budapest, 2006.

Ez a további területvesztés a nyilvánvaló morális veszteség mellett két nagyon komoly reálpolitikai veszteséget is okozott Magyarország számára. Egyrészt közvetlenül a terület átadását követően jelentősen módosítani kellett a Budapestet Béccsel összekötő főút nyomvonalát, ugyanis az egészen 1947-ig áthaladt az elcsatolásra ítélt területen. Másrészt ez a határmódosítás tette lehetővé, hogy a Csehországtól függetlenedő Szlovákia 1992 őszén egyoldalúan elterelhesse a Dunát a bősi vízerőmű üzembe helyezése céljából. Fontos hangsúlyozni, hogy a pozsonyi hídfő 1947-ben történt kibővítése nélkül egyértelműen nem lett volna lehetőség a bősi vízerőmű egyoldalú üzembe helyezésére a szlovák fél számára. Ez pedig azért nagyon komoly probléma, mert a Duna egyoldalú elterelése gyakorlatilag
ellehetetlenítette a két ország között kialakult vízlépcsővita mindkét fél számára elfogadható és a környezetvédelmi szempontokat is megfelelő mértékben számításba vevő rendezését.

Németh Péter
történész

Megosztás:

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on pinterest
Pinterest
Ezt se hagyd ki

Kapcsolódó cikkek

Rendhagyó világirodalmi séta Budapest zöld szívében: a Margitszigetre hív az Irodalom Éjszakája

A nyár immáron elmaradhatatlan kulturális eseménye az Irodalom Éjszakája. Június 1. és 3. között ismét rendhagyó világirodalmi sétára hív: a város és a világirodalom formabontó stílusban adnak egymásnak három estés találkozót Budapest zöld szívében, a Margitszigeten. Az esték folyamán 25 ország 25 szerzőjének a „SZIGETEK” témához kapcsolódó műveiből a Vígszínház kiváló színészei olvasnak fel szemelvényeket a sziget irodalomhoz nem feltétlenül kötődő, több esetben a közönség számára korlátozottan hozzáférhető helyszínein.

MH370: Megtalálhatják a repülőgépet?

2014. március 8-án nyomtalanul eltűnt a Malaysia Airlines MH370-es járata nem sokkal a Kuala Lumpurban történt felszállást követően. A Boeing gyártmányú utasszállító repülőgép eltűnése a légiközlekedés történetének legnagyobb rejtélyének is volt már nevezve. A közelmúltban publikált legújabb kutatási eredmények alapján komoly esély van arra, hogy sikerült beazonosítani a repülőgép lezuhanásának pontos helyszínét.

Április 29-én 40. alkalommal tisztelgünk a táncművészet és a táncosok előtt

Április 29-én 40. alkalommal tisztelgünk a táncművészet és a táncosok előtt, a „balett Shakespearejének” tartott Jean-Georges Noverre születésnapján. A táncművészet legnagyobb ünnepére a Magyar Táncművészek Szövetsége és a Nemzeti Táncszínház közös gálaműsorra készül, melynek a művészeti produkciók mellett része, a szakma ünneplése is: díjat kapnak a növendékek, elismert művészek, táncpedagógusok és neves alkotók.

Elkészült a Hosszú Katinka dokumentumfilm plakátja

A Hosszú Katinkáról szóló hivatalos életrajzi dokumentumfilm, Katinka címmel 2022. május 12-től látható a magyar mozikban. A Katinka dokumentumfilmnek elkészült a plakátja, amely Katinkára, mint sportolóra, és mint nőre fókuszál. A plakát két verzióját egyszerre használja majd a film forgalmazója, az InterCom.