Az elemzés arra is rámutatott, hogy a magyar fogyasztóknak csupán 9 százaléka szokott elbizonytalanodni hamis termékek felismerése terén.
Az elemzés rámutatott, hogy az EU-ban továbbra is magas azoknak a száma, akik érteni vélik a szellemi tulajdon fogalmát. Uniós szinten tízből több mint nyolc (83 százalék) válaszadó mondta azt, hogy nagyon jól vagy jól érti a fogalmat. A megértés azonban országonként jelentősen eltér: megosztott első helyen van Magyarország és Portugália, ahol ez az arány 92 százalék, míg Dániában csupán 49 százalék, Svédországban pedig 47 százalék.
A tanulmány vizsgálta, a hamisított árukkal kapcsolatos fogyasztói magatartásokat is. Ezen a téren is széles spektrumon mozgott a különböző nemzetiségű válaszok aránya: a magyar fogyasztók abban is élen járnak, hogy keveset vásárolnak szándékosan illegális terméket: mindössze 9 százalékuk vásárolt mégis ilyesmit, miközben ez a számadat Dániában és Hollandiában 26-26, Bulgáriában 31, Romániában pedig 72 százalék.
A harmadik kérdéskör az internetes kalózkodásra, a világhálón elérhető illegális tartalmakra tért ki. Míg a dánoknak csak 24 százaléka mondta azt, hogy elfogadhatónak tartják az internetről illegálisan, személyes használatra szánt tartalom beszerzését, addig a szlovákok 58, a szlovének 56 százalékban gondolják így. A magyar válaszadók között ez az arány 54 százalék. A felmérés szerint az európaiak 12 százaléka tavaly kizárólag sportközvetítéseket nézett illegális forrásokon keresztül. Hazánkban ez az arány mindössze 6 százalék volt, míg Görögországban és Bulgáriában a sportrajongók 20-21 százalék választotta illegális csatornát. Emellett viszont továbbra is magas a legális online ajánlatok ismertsége. Uniós szinten tízből csaknem kilenc (89 százalék) válaszadó számolt be arról, hogy ismer legalább egy legális online tartalomszolgáltatót. Ezek az eredmények nagyon magasak az összes EU-ország esetében, de vannak eltérések is: a portugál és észt 96 százaléktól a magyar és dán 83-84 százalékig terjednek.
„Ez az eredmény is igazolja a szemléletformáló munkánk fontosságát, hiszen az EUIPO tanulmányából egyértelműen látszik, hogy Magyarországon egyre többen vannak tisztában a szellemi tulajdon fogalmával. A szellemitulajdon-jogok tiszteletben tartása a feltalálók, alkotók számára kiemelten fontos, hiszen ez részben a megélhetésük forrása is. Az SZTNH éppen ezért minden létező fórumon hangsúlyozza és a jövőben is hangsúlyozni fogja a szellemi tulajdon védelmének, illetve a hamisítványok, a hamisítás, az online kalózkodás elleni közös fellépés jelentőségét” – emelte ki a tanulmány kapcsán Lábody Péter, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) jogi, nemzetközi és innovációs ügyekért felelős elnökhelyettese.
——————————–
Az EUIPO „Európai polgárok és a szellemi tulajdon: észlelés, tudatosság és viselkedés” című 2023-as, online végzett felmérésének célja az volt, hogy ismereteket gyűjtsön az európai fogyasztók szellemi tulajdonnal kapcsolatos attitűdjeiről, a szellemi tulajdon-jogok tiszteletben tartásának mértékéről és a szellemi tulajdonnal kapcsolatos általános felfogásukról. Ehhez 2023. január 30. és 2023. február 15. között 25 824, 15 éves vagy annál idősebb, Európai Uniós tagállamban élő lakossal készítettek interjút – országonként nagyjából ezer-ezer (Cipruson, Máltán és Luxemburgban ötszáz-ötszáz) ember bevonásával. A felmérést korábban telefonon végezték, idén azonban már online, így mélyebb összehasonlító elemzésekre az előző évekkel nem nyílt lehetőség.
A részletes tanulmány az alábbi linken érhető el:
