Share on facebook
Share on email

Sok vállalkozó “túldolgozza” magát

A boldogságot nem lehet eredményekkel megvásárolni

Aki benne él, tudja, a vállalkozói lét kegyetlen tud lenni, a talpon maradás maximális odafigyelést, teljes embert kíván. Így könnyen megeshet, hogy a munka olyan szinten hajtja uralma alá egy ember életét, hogy minden más terület kiszorulni kényszerül belőle. A számos szerep közül, amelyek összessége alkotja énünket, egyetlenegy marad, amelyik azt szajkózza folyvást: csinálni, csinálni! Azonban az így elért siker instant, hosszú távon a pofon elkerülhetetlen. Ezért érdemes tudatosabban élni a hétköznapokat, akár szakember segítségét kérve.

Sok vállalkozó éli úgy a mindennapjait, hogy kizárólag a munkára fókuszál, és közben az élet más területei mellett észrevétlenül elsuhan. Megfeledkezik róla, hogy ő nem csupán az üzletében a vezető, de amellett gyermek, barát, szülő, házastárs vagy éppen szerető is egyben. Azáltal, hogy a hivatása miatt az összes többi szerepéről lemond, tulajdonképpen elveszíti önmagát.

„A saját bőrömön tapasztaltam, hogy ez milyen téves út. 30 éves koromra nyomdatulajdonosként a szakma csúcsára értem. 2010-ben Az Év Vállalkozónője díjat nyertem el, két évvel később pedig Az Év Szlovák Nője díjjal jutalmazták a tevékenységem. Mindenem megvolt, amit kemény és kitartó munkával egy ember elérhet. Azonban rá kellett jönnöm, hogy a boldogság nem vehető meg eredményekkel, hiszen minden sikerem ellenére nem éreztem magam sem elégedettnek, sem boldognak. Amikor pedig üzletasszonyként mindenemet elveszítettem, teljesen összeomlottam, mert mindaddig a teljes lényemet annak az egy szerepkörnek rendeltem alá. Sem a családom, sem a barátaim, de még saját magam sem voltam képes megütni azt a fontossági szintet, amit a munkám jelentett” – emlékezett vissza Vicsápi Natália tudatosságtanító, változásnagykövet, a Nati Method megalkotója.

Nem változtatunk, amíg nem fájnak eléggé a pofonok

Elmondása szerint az általa kifejlesztett metódus akkor képes ébresztőt fújni, és visszaterelni a helyes útra, amikor valaki eljut arra a pontra, hogy bár szép eredményeket ér el, mégsem elégedett, körülötte az emberek kiégnek, menekülnek tőle, a családjában a munkamániája állandó feszültségeket szül, esetleg egészen addig megy, míg egy súlyosabb betegség rá nem ébreszti, hogy nem lehet tovább halogatni a változtatást.

„Számomra az jelentette a pofont, hogy a vállalkozásaim tönkrementek. Akkor kezdtem el tudatosan kutatni az okokat és a következményeket, ami izgalmas felfedezésekhez vezetett. Ezt szeretném megosztani minél több emberrel, hogy lehetőség szerint időben kanyarodjanak le a sehova nem vezető útról és vegyék észre, milyen sokszínű a világ, benne pedig ők is, ismerjék meg önmagukat, a valódi igényeiket és vágyaikat, majd azok szerint éljenek tovább” – emelte ki Vicsápi Natália, aki immár öt éve segíti az embereket különböző programjai során.

Miért nem vagyunk képesek megélni a boldogságot?

A Nati Method egyik alapköve, hogy amikor leszületünk erre a világra, gondok, negatív gondolatok, elvárások, frusztrációk nélkül vagyunk képesek megélni minden tapasztalásunkat, nincs semmi, ami a boldogságunk útjába állhatna. De mi változik meg bennünk, mire felnövünk?

„Azért nem vagyunk képesek boldogok lenni, mert nem a saját életünket éljük, hanem a szüleink, illetve a társadalom elvárásai alapján működünk és kialakítunk magunknak egy mókuskereket, ahol, mint egyének, szépen el is veszünk. Sajnos ma még ott tart a világ, hogy pofonra van szükség ahhoz, hogy egy picit lelassítsunk és fel tudjuk magunknak tenni azt a kérdést, hogy akkor ki vagyok én, mi az, ami őszintén boldoggá tenne. A Nati Method azok számára nyújthat segítséget, akik elérkeztek erre a pontra” – avatott be Natália, aki mindenkit arra biztat, hogy ha problémásnak érzik a hétköznapokat, forduljanak szakemberhez.
Nála például a jelentkezők elsőként egy szűrőprogramban vesznek részt, amely során megismerhetik önmagukat, majd, ha kellően eltökéltek, következő lépésként személyes konzultációra kerül sor, amikor is közösen megfogalmazzák az elérendő célt és az oda vezető utat.

„Nem árulok zsákbamacskát, őszinte vagyok, még akkor is, ha ez nem feltétlenül esik jól a másik félnek. Nekem is szembe kell néznem azzal, hogy 35 évig tévúton jártam, azt éreztem, 35 év mintha ki lett volna dobva az ablakon, mert nem a saját életemet éltem, hanem az édesapámnak való megfelelésből csináltam mindent. Még annyi idősen is azt vártam, mikor fogja azt mondani, hogy én vagyok a legokosabb a világon. Természetesen ezt a szülőktől sohasem halljuk, talán elmondja másoknak, de nekünk, a szemünkbe soha. Én megmutatom az embereknek, hogy milyen enélkül élni, mennyire felszabadító érzés a régi beidegződéseket magunk mögött hagyni” – ismertette a szakember, akinek programján a záró akkord egy négynapos csoportos program, ahova azok érkeznek, akik meghozták a döntést, hogy a tudatosabb, minőségibb életet választják, és itt már a közös szándék az, hogy megtalálja mindenki azt a célt, amiért erre a világra született.

„Ha azt érezzük, hogy jó úton járunk, az nyugalommal tölt el minket, innentől kezdve megszűnnek az elvárások, mert tudjuk, hogy pontosan az történik velünk, aminek történnie kell, és képesek leszünk megélni a színtiszta boldogságot. Az emberek ehhez az állapothoz való hozzásegítése a végső célom” – zárta gondolatait Vicsápi Natália.

Megosztás:

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on pinterest
Pinterest
Ezt se hagyd ki

Kapcsolódó cikkek

A II. kerület segít a független előadó szervezeteknek, színházaknak

A járvány idején úgy “segítettünk” az Átriumnak, hogy a színház a közösségen segíthetett: miután a színházban nem lehettek előadások, elkezdtek maszkokat varrni, és hamarosan kerületiek ezrei hordták az önkormányzat megbízásából az Átrium által készített színes, mosható maszkokat.