Share on facebook
Share on email

A családi vállalkozások kétharmadának komoly kihívást jelent a generációváltás

Hogyan segíthetnek a gondosan előkészített stratégiai programok és a kommunikációs stratégiák a generációs szakadékok áthidalásában és a vállalati örökségek zökkenőmentes átadásában?

Magyarországon a családi vállalkozások generációváltása kiemelt jelentőséggel bír, hiszen ezek a cégek jelentik a hazai GDP gerincét. Az átadás-átvétel folyamata azonban számos kihívással járhat, a megfelelő utód kiválasztásától a vállalkozás strukturális átalakításáig. A statisztikai adatok szerint a magyar családi tulajdonban lévő cégek vezetőinek csupán kis része képes sikeresen átadni a stafétabotot a következő generációnak. Ennek hátterében gyakran az alapos előkészítések és stratégiai tervezések hiánya áll, amelyek pedig létfontosságúak lennének a gördülékeny átmenet érdekében.

Az amerikai Family Business Consulting Group 2015-ös nemzetközi felmérése szerint a családi vállalkozások első generációváltását nemzetközi szinten is csupán kevesebb mint egyharmada éli túl, közel 70%-uk néhány éven belül becsődöl vagy tönkremegy. Továbbá csak 10-15% bírja ki a második, és mindössze 3,5% a harmadik generációváltást, ami rávilágít a megfelelő előkészítések és támogatások fontosságára.

Új kihívás előtt a magyar családi vállalkozások

Magyarországon jelenleg 130 ezer családi vállalkozás működik, amelyek első ízben tapasztalják meg a generációváltással járó kihívásokat. Mivel ennek itthon még nem alakult ki a vállalati kultúrája, a cégek többségének nincs előre megtervezett vezetőváltási terve, ami a hosszú távú fennmaradásukat veszélyezteti. Ahhoz, hogy ezek a vállalkozások egy vagy akár több generációváltást is túléljenek, strukturált átadási folyamatokra van szükség, melynek során minden egyes lépést tudatosan kell megtervezni és szervezetten lebonyolítani. A legtöbb családi vállalkozás esetében az átadás-átvétel nem csupán gazdasági, hanem mély érzelmi folyamat is, ami tovább bonyolítja a helyzetet, és konfliktusokat eredményez a különböző generációk között.

„A hazai első generációs vállalkozások többségét az 1990-es években alapították. A vezetőik, egyben az alapítók is, akik gyakran még mindig kézi vezérléssel irányítják a cégeiket. Az összes fontos kapcsolat, jelentős feladatkör és döntés közvetlenül hozzájuk van becsatornázva, és nem szívesen adják ki a kezükből ezeket a feladatokat. Ráadásul a tulajdonosok 66%-ának egyáltalán nincs semmilyen stratégiája arra, hogyan adja át a pozícióit, tehát nincsenek tisztában azzal, hogyan indítsák el és vezényeljék le a generációváltás kényes folyamatát. Ez gyakran komoly családi konfliktusokhoz is vezet, vagy rosszabb esetben a cég áron alul történő kényszereladásához” – avat be Laczkó Péter, a céges generációváltásban, valamint a vezető- és HR-képzésben jártas Lawrence & Bennet vezérigazgatója.

Generációs hídépítésre van szükség

Az egyetemisták többsége nem akar a családi vállalkozásban dolgozni, mert nem tartják elég vonzónak a családi üzlet átvételét, és inkább valamelyik multinacionális cégnél próbálnak saját karriert építeni. Ennek hátterében gyakran a generációs nézetkülönbségek és a fiatalokkal szembeni bizalmatlanság áll, ami rendkívüli módon megnehezíti az átmenetet. A problémákat azonban minél előbb kezelni kell, mivel a fiatalok friss perspektívái és modern technológiai ismeretei nélkülözhetetlenek a családi vállalkozások hosszú távú sikeréhez. 

„Mindig volt valamennyi nézetkülönbség a generációk között, de napjainkban kimagaslóan nagy a nézőpont- és gondolkodásbeli távolság. A digitalizált generációnak gyakorlatilag egy többé-kevésbé analóg generáció akarja átadni az üzletet. A fiatalok azt látják, hogy a szülők rendkívül analóg módon működnek, a szülők pedig tapasztalatlannak és felelőtlennek tartják a fiatalokat. Számos generációváltást csináltunk már végig, és szinte minden cégvezetőnél előjött, hogy bár be akarják vonni a gyermekeiket a cégvezetésbe, de bizalmatlanok velük szemben, és tartanak attól, hogy nem lesz jó kezekben náluk a családi üzlet. Tapasztalataim szerint a fiatalok motiválása, félelmeik és ellenállásuk feloldása érdekében rendkívül fontos, hogy az idősebb generáció éreztesse velük, számít a véleményük és komolyan veszik őket. Ez nemcsak a munkahelyi elégedettséget növeli, hanem a vállalkozás teljesítményére is pozitívan hat” – mutat rá Laczkó Péter.

Az önszerveződő struktúrákkal, hiányos szervezeti felépítésekkel működő, többnyire a megszokásokra és néhány kulcspozícióban lévő munkatárs rutinjára támaszkodó vállalkozásoknál nincsenek pontosan meghatározva az átadásra kerülő vezetői pozíciókhoz szükséges kompetenciák meghatározó elemei, képzési és gyakornoki programjai, hogy a fiatalok egy megtervezett program mentén, fokozatosan tudják felvenni a felelősséget. Ráadásul a szülők gyakran nem elég toleránsak, hanem azonnali eredményeket várnak a fiataloktól. A másik hiányosság, hogy a családon belül nincs meghatározott módja annak, hogyan kezeljék az egymás közötti konfliktusokat. A szülők sok esetben hatalmi szóval próbálják a felnőtt gyerekeikre kényszeríteni az akaratukat. A megoldás, tiszta és világos családi irányelveket kell meghatározni arra, hogy bizonyos helyzeteket hogyan fognak kezelni, mert a vezetői hatalomváltás során biztos, hogy lesznek nézeteltérések” – emeli ki a cégvezető.

Generációkon átívelő értékek

A sikeres generációváltásban döntő szerepe van azoknak a kulcsfontosságú emberi értékeknek, amelyeket a vállalkozás és annak vezetői képviselnek. Az alázat, a magas intelligencia, a szorgalom, a bátorság, a becsületesség és a rendszeretet nem csupán ideális jellemzők, hanem a szakmai hozzáértésen túl alapvető követelmények is, amelyek elősegítik a harmonikus átadás-átvételt és a vállalati kultúra hosszú távú fenntartását. Ezen értékek mentén a generációváltás nem kizárólag a hatalom átadásáról szól, hanem a céges értékrendek megőrzéséről és tovább örökítéséről, valamint a közös célok eléréséről és az összetartozás megerősítéséről is.

“Amikor egy családi vállalkozásban generációváltásra kerül sor, a legfontosabb, hogy minden résztvevő felkészült legyen az új kihívásokra. Ezt a folyamatot már 4-5 éves korban el kellene kezdeni, hogy a gyerek már egészen fiatalon lássa, mi és hogyan működik a családi üzletben. Ha pedig sikerélménye is van, akkor a sajátjának fogja érezni a vállalkozást. Ha a szülők ezt elmulasztották, akkor egy nagyon tudatos és komoly programra van szükség ahhoz, hogy a generációváltás zökkenőmentes, a cég pedig akár több generáción át is fenntartható és sikeres legyen” – tette hozzá a menedzserképzésben több évtizedes hazai és nemzetközi tapasztalattal rendelkező szakértő.

Az egyik legnagyobb kihívás, amellyel a családi vállalkozások szembesülnek a generációváltások során, a megfelelő tudás és vezetői hatalom átadása. A generációváltások sikeres megvalósításához a Lawrence & Bennet olyan, a családi vállalkozások egyedi igényeire és sajátosságaira szabott vállalati elemzésekre alapozott, jól átgondolt, részletes stratégiákat kínál, amelyeket személyes coaching programokkal, valamint a trónörökösök alapos felkészítésével tesznek teljessé. Ezek a módszerek biztosítják, hogy minden érintett készen álljon a szerepváltásra és az új kihívásokra. Az átadási folyamat általában 1-1,5 évig tart, ezalatt a leköszönő generáció tanácsadói szerepben segíti a fennakadásmentes átmenetet, így biztosítva a vállalat folyamatos működését.

Megosztás:

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on pinterest
Pinterest
Ezt se hagyd ki

Kapcsolódó cikkek

Könyvespolcra

Nagy alakú, nehéz könyveket olvasni nyáron? Igen! Mikor, ha nem nyáron, amikor úgy általában is felfedezni indulunk világot? Van, aki ténylegesen útra kel, van, aki

Könyvespolcra

Buza Péter: Majorvilág. A Berek urai Egy különleges, elegáns kiállítású, gazdagon illusztrált, 23 izgalmas fejezetre bontott, kézre álló formátumú, jól olvasható, szépen megtervezett és egy