| A Férfiak Klubja szándéka, hogy méltóképpen elismerje azokat a férfiakat, akik szeretteikért, közösségeikért és nemzetükért fáradhatatlanul tevékenykednek. 2017 óta már több mint 100 ilyen kivételes férfit tüntettek ki. A díj alapítója, Bedő Imre szerint rendkívül lényeges a férfiak jelenléte a családokban, és a pozitív férfiminták közvetítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a társadalom megerősödjön. „Nem a szerelem fogy el, hanem a felnőttség marad el” – fogalmaz Bedő. A jelenség lényege, hogy a felelősségvállalás felborul: az egyik fél teherhordó, szervező, rendszert fenntartó „felnőtt” szerepbe kerül, míg a másik fél hárít, megsértődik, menekül, halogat, vagy áldozat pozícióból reagál. Ilyenkor a hétköznapok működtetése nem közös teremtés, hanem egyoldalú cipelés lesz – ami idővel a tiszteletet, a bizalmat, végül az intimitást is kikezdi. Bedő szerint a „két felnőtt” kapcsolatának egyik ismérve, hogy bármilyen nehéz téma esetén is képesek megmaradni együttműködő, társi minőségben: nem büntetnek csenddel, nem sértődnek meg, nem tűnnek el, és nem nyomják el a másikat. „Ha ez 30-40 évesen sem működik, az már nem stíluskérdés, hanem felnőtté válási elakadás” – teszi hozzá. Miért működik valaki „profin” a munkában, és mégis tehetetlen otthon? A Férfiak Klubja értelmezésében a jelenségnek kulturális háttere is van. A modern élet sokakat úgy szocializál, hogy a rendszer munkahelyi teljesítményre, terhelésre, fegyelemre kondicionál, miközben az „otthonépítés” – a közös felelősségek vállalása, a mindennapi élet működtetése, a közös teremtés öröme – háttérbe szorul. Így előfordul, hogy valaki a munkában kompetens, kontrollált, célvezérelt, a családi rendszerben azonban elbizonytalanodik, kibújik, vagy gyermeki pozícióba csúszik. A konfliktus pedig épp ott keletkezik, ahol a legtöbben biztonságot várnának: otthon. „A mindent meg kell beszélnünk” csapdája – és a megoldás iránya Bedő Imre szerint a felnőtt fél gyakran abba a hitbe kapaszkodik, hogy „majd kibeszéljük”. Csakhogy ha a másik fél gyermeki pozícióban van, a követelésből könnyen lesz szülői kontroll, a beszélgetésekből pedig vallatás-védekezés dinamikája. Ez nemcsak a kapcsolat légkörét rombolja, hanem az intimitást is: ahol szülő-gyerek szerep van, ott a vonzalom óhatatlanul sérül. A Férfiak Klubja megközelítésében a változás nem „átneveléssel” indul, hanem környezetváltással: olyan támogató közeggel, ahol a felelősségvállalás láthatóan jó gyümölcsöt terem, és ahol a felnőtt működés nem elvárás, hanem kívánatos, követhető minta. Ugyanilyen kulcskérdés a szülői rendszerről való egészséges leválás: sok kapcsolat azért nem tud igazán összekovácsolódni, mert a szülői háttér – akár jó szándékkal – fenntartja a gyermeki szerepeket. A tisztelettel, de egyértelműen kijelölt határok segíthetnek abban, hogy a pár saját „rendszerre” álljon át. A Férfiak Klubja missziója a Házasság hetéhez kapcsolódva A Férfiak Klubja küldetése, hogy a férfi-nő kapcsolatot és a házasságot nem idealizált jelszóként, hanem élhető, építhető valóságként tegye újra vonzóvá. A szervezet közösségi szemléletben gondolkodik: szerintük a házasságokat nemcsak „tippekkel”, hanem mintákkal, közösséggel, beszélgetésekkel és megélt élményekkel lehet erősíteni. A Férfiak Klubja a házasságok és családok támogatásában több irányból dolgozik: |
