Share on facebook
Share on email

Hogyan vehetjük észre, ha egy gyermek nincs jól?

Október 10. a mentális egészség világnapja

Mielőtt az intő jelek felsorolásába kezdenénk, lépjünk kicsit vissza felnőtt világunkból, és gondoljunk bele, milyen volt gyereknek vagy éppen serdülő fiatalnak lenni. Mi milyen nehézségeket éltünk meg? A Sulinyugi pszichológus csapata összeszedte az alábbiakban, hogy milyen problémákkal küzdenek a mai gyermekek, és hogyan segíthetünk nekik, hogy mentálisan, lelkileg rendben legyenek?!

Vannak olyan stresszt, szorongást kiváltó helyzetek, amelyek „időtlennek” tekinthetők: valószínűleg mindenki tapasztalta diákként, hogy milyen egy-egy vizsga vagy felelés előtt izgulni, sőt szorongani, vagy hogyan és milyen irányba hajt minket a megfelelési vágy, esetleg mit eredményezhet a közösséghez vagy társakhoz kapcsolódás vagy éppen a nem kapcsolódás.

Nekünk mi segített ezekben a helyzetekben, hogy jól legyünk?

Most pedig gondoljunk bele, hogy mennyit változott a világ a mi iskoláskorunk óta: mennyi minden zajlik a közösségi média felületeken, mennyi iskolán kívüli időt töltenek a diákok tanulással, hány olyan tanár van, aki valóban végig tudja kísérni gyermekünket az iskolás éveken. Ez csak néhány példa, hiszen minden helyzet egyedi: sokféle stressztényező találkozhat egy amúgy is kihívásokkal járó fejlődési szakaszban.

Egy 2022-ben Magyarországon készült kutatás többek között az iskoláskorú gyermekek észlelt stressz szintjét is vizsgálta. Az iskoláskorú gyerekek közül minden harmadik szerint gyakran úgy felhalmozódnak a nehézségei, hogy nem tudja leküzdeni őket. 35%-uk gyakran vagy szinte mindig lehangoltnak érzi magát, 28%-uk pedig kifejezetten szomorú.

Mi mit tehetünk, hogy jól legyenek a mai gyerekek?

A nulladik lépés az odafigyelés. Legyen szemünk és fülünk arra, ha valami nem oké.

Persze teljesen természetes, hogy változnak a gyerekek, a fiatalok, és ezek a változások jelenthetnek egy átmeneti állapotot, vagy fakadhatnak életkori sajátosságokból is. Az érdeklődés elvesztése vagy a szobába való visszavonulás például a serdülőkorral járó természetes változás, de bizonyos jelek óvatosságra intenek minket.

Milyen jelei lehetnek annak, ha egy gyerek lelki nehézségekkel küzd?

  • Megváltozott étkezési szokások

Serdülőkorban ugyan jellemző az étvágy növekedése, ami teljesen természetes, a falási rohamok viszont nem tekinthetők annak. A perfekcionizmus, szorongás pedig sokszor jár együtt a túl kevés evéssel, saját maguk éheztetésével is.

  • Megváltozott alvási szokások

Sok esetben persze a gépek lekapcsolása és az alvási rituálé kialakítása is nehézség, de előfordul, hogy a gyerekek a szorongásaik miatt tudnak csak nagyon nehezen elaludni, bármennyire is fáradtak.

  • Romlanak a jegyei

Egy pár rossz jegy természetesen becsúszhat akár egy rossz nap miatt is, és a nehezedő tantárgyak bevezetésével, az új tanárokkal való összeszokással is magyarázható. Ha viszont trendet látunk ebben, akkor érdemes erre figyelnünk, mert jó mutatója lehet annak, hogy valami nincs rendben a háttérben sem.

  • Sokat panaszkodik, hogy nem akar iskolába menni, többször betegeskedik.
  • Gyakran beteg, rosszullétre panaszkodik, ami lehet gyakori megfázás vagy hányinger, hányás.
  • Érdeklődését elveszíti, visszavonul a barátoktól, eddig szeretett járni valahova, most viszont abbahagyja.
  • Kockázatos tevékenységekbe megy bele (pl.: lóg a suliból, kimarad késő éjszakára).
  • Kifejezi a szándékát, hogy önmagát vagy másokat bántsa.

Ezek közül néhány helyzethez talán mi magunk is tudunk kapcsolódni, ha átéltünk hasonlót. Közben azonban arra is figyelnünk érdemes, ami számunkra nem annyira magától értetődő.

Amellett, hogy odafigyelünk, éppen olyan fontos az is, hogy a gyermek érezze, tudja, hogy odafigyelünk rá, van hová fordulnia.

  • Kezdeményezzünk beszélgetést

Sok gyerek számára nehezen megfogalmazhatók az érzései, és szülőként megéljük a „lepattintást” is. Fontos viszont, hogy maradjunk kitartóan érdeklődőek velük szemben, még akkor is, ha sokszor az első válasz a kérdésünkre a „Nem tudom”. Tegyünk fel nyitott kérdéseket, és teremtsünk olyan helyzetet, amit mind a ketten, a gyerekünk és mi is élvezünk. Egy jó közös program után – legyen az vásárlás, kirándulás, vagy bringázás – sokkal könnyebb megosztani egymással a gondolatokat.

  • Ismerjük el a nehézségét, ne értékeljük le a problémáját: Sokszor rögtön meg akarjuk oldani a gyerekünk által panaszolt gondokat, pedig az is lehet, hogy a kamaszos elégedetlenség időszakában, egész egyszerűen csak ki akarja panaszkodni magát, anélkül, hogy túlzottan komolyan venné a felsorolt nehézségeket.
  • Töltsünk együtt időt: Szokták mondani, hogy a minőségi idő számít, de érdemes szem előtt tartani, hogy bármennyire is minőségi idő az autóban töltött 10-20 perc, amíg eljutunk a különórára a suliból, meg utána haza, néha szükséges olyan „időtlen”, ráérős időszak, amikor órákig bele tudunk feledkezni az együttlétbe, és nem kell figyelnünk a percek rohanó múlását.

A legelső lépés, hogy a környezetben lévő emberek figyeljenek, hiszen bármilyen probléma korai felismerése sokat jelenthet.

Ha huzamosabb ideig fennállnak a jelek, hogy valamilyen gond lehet, vagy nagy intenzitással jelennek meg az életében, akkor ne habozzunk segítséget, információt kérni szakembertől.

Október 10. a lelki egészség világnapja: az év minden napján tegyünk a lelki egészségért!

A Sulinyugi megtanítja a gyerekeket, a tanárokat és a szülőket a hatékony stresszkezelésre, hogy minél sikeresebbek legyenek a tanórák és a közös egészségnevelő munka. A csapat elkötelezett pszichológus szakemberekből áll, a programokat közel két évtizedes módszertani tapasztalatokra alapozva dolgozták ki, és folyamatosan fejlesztik.  Minden gyerekcsoportnak a koruknak megfelelő nyelvezettel adják át a legfontosabb üzeneteket és a stresszkezelési eszközöket, a mindennapokba könnyen beilleszthető példákkal, amiket együtt ki is próbálnak. 

További információ: https://sulinyugi.hu/

Megosztás:

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on pinterest
Pinterest
Ezt se hagyd ki

Kapcsolódó cikkek