Röviden, az Easter egg egy kicsi rész a programban, amit meglepetésként rejtettek el. Lehet egy kép, egy tréfa, esetleg egy karakter egy másik játékból; de lehet valami nagyobb dolog is, például egy teljes titkos szint. Easter eggeket más médiumokban is lehet találni: egyes filmes DVD-ken vannak elrejtett anyagok, sőt, még képregényekben és filmekben is vannak olyan elrejtett üzenetek, amiket csak az éles szemű, a témát jól ismerő megfigyelők vesznek észre.
Az Easter egg, vagyis a húsvéti tojás fogalma a keresztény Húsvétból származik. A gyakran díszesen festett tojások számos nép húsvéti szokásaiban tűnnek fel. Ilyen szokás például a húsvéti tojásvadászat: a felnőttek (valódi vagy csoki-) tojásokat rejtenek el bent vagy a kertben, a gyerekeknek pedig meg kell találniuk azokat. A számítógépes Easter egg-ek, amik hasonló mód kicsik és elrejtettek, erről a néphagyományról kapták a nevüket.
Az első ismert számítógépes húsvéti tojásokat még a késő 60-as években rejtették el korabeli nagyszámítógépekbe, és a 70-es években már játékprogramokban is megjelentek. A konkrét ötlet viszont, hogy ezeket a titkokat Easter egg-nek nevezzék el, az 1980-as évhez és az Atari 2600 konzolra írt Adventure című játékprogramhoz fűződik. Az Atari cég tulajdonosai akkoriban nem engedték meg, hogy a programozóik neve feltűnjön az általuk írt játékokban. Részben azért döntöttek így, hogy a rivális cégek ne tudják meg, kik a legjobb programozók, akiket érdemes átcsábítani, részben pedig azért, hogy a programozók ne válhassanak „híressé”, mert akkor még eszükbe jutna magasabb fizetést kérni. Számos programozónak, köztük Warren Robinettnek, az Adventure alkotójának egyáltalán nem tetszett ez a döntés. Robinett úgy döntött, tesz ellene valamit. Egy titkot programozott a játékba: ha a játékos végrehajtott bizonyos akciókat, akkor rátalált egy elrejtett szobára, amiben az „Írta Warren Robinett” üzenet jelent meg. Mivel a szoba el volt rejtve, Robinett főnökei csak a játék kiadása után akkor értesültek erről, amikor pár körültekintő játékos rátalált. Robinett főnöke úgy gondolta, hogy az ilyen titkok valójában egy jó ötletet jelentenek: arra bátorítják a játékosokat, hogy többet játszanak a programmal, hiszen csak úgy találják meg a rejtett dolgokat. Elkezdte hát arra buzdítani beosztottjait, hogy írjanak a programokba hasonló trükköket, és azokat ekkor nevezték el húsvéti tojásnak.
A dzsinn kiszabadult a palackból, és egyre több és több játékban jelentek meg húsvéti tojások – sőt, néha még komoly programokban is. Az Excel 97-ben volt egy teljes (bár elég egyszerű) repülő szimulátor, amit bizonyos akciók pontos sorrendben való végrehajtásával majd egy bonyolult kód beírásával lehetett elindítani.
A Google kifejezetten híres a belerejtett Easter eggekről, amiket gyakran úgy lehet megtalálni, hogy az ember egyszerűen rákeres a megfelelő kifejezésre. Ha ki akarsz próbálni néhányat, keress rá a Google-ben a következő kifejezésekre: „do a barrel roll” (vagyis „hajts végre egy orsót”), „pac-man” vagy „minesweeper” (vagyis „aknakereső”)! Itt egy a Google-től független másik példa is: menj el a YouTube-ra, kezdj el lejátszani bármilyen videót, gépeld be a billentyűzeteden, hogy „awesome” („klassz”), és nézz rá a lejátszás menetét mutató progress bar-ra!
Ha olvasod a Logiscool hírlevél cikkeit, akkor biztosan ismered a mérhetetlenül népszerű Minecraft játékot (vagy legalábbis hallottál már róla), hiszen számos különféle Minecraft-témájú szünidei táborban és workshop-ban tanítjuk a gyerekeket játékosan a digitális írástudásra és programozásra. A Minecraft-ban is van jó pár mókás és kreatív húsvéti tojás, de ezekből sokat csak bizonyos időszakokban lehet megtalálni (például Halloween-kor vagy Karácsonykor), vagy a játéknak csak bizonyos régebbi verzióiban léteztek. De itt van egy, amit bármikor kipróbálhatsz: a játékban szerezz egy névcédulát („name tag”), add oda egy báránynak, és a bárányt nevezd el úgy, hogy „jeb_” (idézőjelek nélkül) – a barika elkezd majd a szivárvány színeiben játszani!
A Logiscool ezennel kíván vidám (számítógépes) húsvéti tojásvadászatot!
