Ma van június harmadik vasárnapja (június 18.), ma ünneplik Amerikában, és egyre inkább Európában is az Apák napját. Hazánkban kevéssé elterjedt... Ám most Marczibányi téri bizonyítás tanúsítja: nem elveszett ügy a magyar Apák napja!Idén június 18-án ünnepeljük az Apák napját. Az Unicef Magyarország szerint ilyenkor azokat a szülőket köszöntjük, akik a gyermek egészséges testi-lelki fejlődése szempontjából ugyanúgy elengedhetetlenül szükségesek. A gyerekek jogaiért, testi-lelki jóllétéért küzdő világszervezet szerint Magyarországon nincs igazán kialakult hagyománya az apák napja megünneplésének, pedig igény lenne rá.
Június 17-én apák napi családi programot rendeznek a Marczibányi téri Sportcentrumban, az apaságról szóló kerekasztal-beszélgetésekkel, de lesz kispályás foci, kosárlabda, squash, pingpong, ugrálóvár, kreatív játékok és csocsózás is. A Unicef idén kiemelten foglalkozik az apák napjával: Szuperapa címen fotópályázatot hirdettek 7-18 éves gyerekeknek, a téma az apával közösen töltött idő, ami föltétlenül fontos!
![""](https://webandgo.hu/kilato/kepek/3031/images/___00-csalad-tarczaliek1.png" style="width: 640px; height: 361px; float: left;" />Az apa szerepe a gyerek fejlődésében elengedhetetlen.</strong> A gyerekek agya a leggyorsabb iramban a születést követő első két évben fejlődik. Utána sem áll meg, és sok függ az egyéni tulajdonságoktól is, de az első két évben elfogyasztott táplálék 75 százaléka a gyerekek idegrendszerének és agyának fejlődését támogatja, és már 15 perc is játék ezernyi idegi kapcsolatot alakít ki. <strong>Az apák</strong> másképp játszanak velük, mint az anyák, így nekik köszönhetően tanulják meg <strong>a biztonságot, az izgalmat, az érzelmek kezelését,</strong> amelyek később alapvetően szükségesek a társas viselkedésben és saját érzelmeik megismerésében is.</p>
<p style="text-align: justify;">
Egy 2017-es ausztrál kutatás arra mutatott rá, hogy a kisgyerekek és az apák közötti szoros kötődés kialakulása nagyobb hatással lehet az egész család jól-létére, mint azt korábban gondolták. Az anyák elsődleges gondozói szerepével mindenki tisztában van, de azt is fontos tudni, hogy a<strong>z apák valódi segítséget</strong> tudnak adni a gyermekek fejlődésében, hiszen a korai gyermekkor kritikus időszak a gyerekek életében.</p>
<p style="text-align: justify;">
<img decoding=)
Mára több kutatás is igazolja, hogy az apák azzal is jelentősen hozzájárulhatnak gyerekük későbbi életéhez és adottságaihoz, ha az anyák mellett már ebben a korai szakaszban tevékenyen részt vesznek a kicsik mindennapjaiban, etetik őket, olvasnak nekik, beszélgetnek, játszanak és énekelnek velük. Ha a gyereknek jó a kapcsolatuk apjukkal, akkor hosszú távon is jobb lesz a lelki egészségük, erősebb lesz az önbecsülésük, empatikusabbak lesznek, könnyebben alakítanak társas kapcsolatokat és elégedettebbek lesznek az életükkel is. A jó apa-gyerek kapcsolatban csökken a depresszió, a szorongás és a gyerek téves önértékelésének veszélye.
Kimutatták, hogy minél korábban vonódnak be az apák gyerekeik életébe, annál pozitívabb hatást gyakorolnak a gyerekek későbbi tanulási készségeire. A kutatás első felében videóra vették, ahogy az apák és három hónapos gyerekeik mindenféle kiegészítő játék nélkül játszottak egymással – pusztán a jelenlétükkel szórakoztatták egymást. Később, a gyerek kétéves korában azt is rögzítették, ahogyan az apa könyvet olvasott neki. Kutatók a videók alapján értékelték az apa kapcsolatteremtését a gyerekkel, a kétéves gyerekek kognitív fejlődését pedig különböző, elsősorban a színek és a formák felismerésére koncentráló tesztekkel mérték. Az elemzésből az derült ki, hogy az életkort és a jövedelmi szintet is figyelembe véve, azok a gyerekek, akiknek háromhónapos korukban erős kötődésük volt az apjukhoz, átlagosan jobban teljesítettek a teszteken, nemüktől függetlenül.
A Unicef legfrissebb kutatásai alapján az egy évesnél fiatalabb gyerekek majdnem kétharmada, azaz úgy 90 millió gyerek olyan országban él, ahol az apák számára egyáltalán nem biztosított a fizetett szülői szabadság igénybevétele. Mintegy 92 országban egyáltalán nincsenek olyan szabályozások, melyek apák megfelelő hosszúságú fizetett szabadságát biztosítanák. Európában nagyon eltér egymástól az apák és az anyák által igénybe vehető fizetett szabadság aránya az egyes országokban. Franciaországban az apák összesen 28 hétnyi fizetett munkaidő-kedvezményt vehetnek igénybe, Norvégiában pedig a fizetett gyermekgondozási szabadságból 13 hetet kizárólag az anya, 10 hetet azonban kizárólag az apa vehet igénybe.
A hazai helyzet kívülről kedvezőnek tűnik, hiszen az apák is mehetnek GYES-re, GYED-re és GYET-re, és igénybe vehetik a gyermekápolási táppénzt is, viszont a gyerek születésekor a teljes fizetés mellett igénybe vehető munkaidő kedvezmény csak öt munkanapra jár nekik. A legnagyobb különbség a norvég és a hazai rendszer között viszont az, hogy nálunk elsősorban a család jövedelmi viszonyai döntik el, hogy az anya vagy az apa megy gyermekgondozási szabadságra. A rendszert úgy alakították ki, hogy az ne ösztönözze az apákat arra, hogy jobban bevonódjanak gyerekük gondozásába.
