SZÍNHÁZBÉRLET 2024 ŐSZ/TÉL
2024. szeptemberében újra indul a Klebelsberg Kultúrkúria színházi szezonja! Ha szeretne velünk tartani, már most érdemes terveznie! Műsoron lesznek klasszikusok újragondolt változatai, kortárs drámák és olyan darabok, amelyekről biztosan sokáig fognak beszélni! Látogasson el hozzánk és biztosítsa helyét izgalmas előadásainkon! Jegyvásárlás augusztus 1-jétől, kizárólag a Klebelsberg Kultúrkúria információs pultjában lehetséges.
Korábbi bérlettulajdonosaink helyeit szeptember 4-ig tartjuk fenn.
A bérlet ára: 30.000 Ft.
A műsorváltozás jogát fenntartjuk.
2024. SZEPTEMBER 27., 19:00
Orlai Produkció – Eberhard Streul – Parti Nagy Lajos: A kellékes
Eberhard Streul kellékes-revüje nyomán Parti Nagy Lajos írt magyar darabot egy
színházi kellékes nagy pillanatából, színházi estéjéből. Bieder József előadás után teszi a dolgát, pakol az üres színpadon, s fölnézve közönséggel, méghozzá telt házzal találja magát szembe. Először megriad, nem tudja, hogy oldja meg ezt a szokatlan, már-már szürreális helyzetet, végül megdicsőül. E hajdani segédszínész, ez az örök háttérember mesélni kezd az életéről, ami a színház, s a színházról, ami az élete. Tán nem az első, de alighanem utolsó „fellépésén” minden képességét, tapasztalatát és képzeletét mozgósítva elvarázsolja, elszórakoztatja mindazokat, akiket a nézőtéren lát.
A Vígszínház és az Orlai Produkciós Iroda közös előadása.
Az előadás hossza: 1 óra 30 perc szünet nélkül
SZEREPLŐK: Kern András (A kellékes)
STÁB
Író: Eberhard Streul
Magyar színpadra alkalmazta: Parti Nagy Lajos
A nyersfordítás készítője: Deres Péter
Dramaturg: Radnóti Zsuzsa
Látványtervező: Iványi Árpád
A rendező munkatársa: Putnoki Ilona
Produkciós asszisztens: Fenyvesi Katalin
Rendező: Ilan Eldad
Producer: Orlai Tibor
2024. OKTÓBER 29., 19:00
Loupe Színházi Társulás – A kezdet/vége
Sean O ’Casey egyfelvonásosa helyett írta: Horváth János Antal
Luca és Peti fiatal házaspár, akik az első gyermeküket várják: bármelyik pillanatban. Luca teljes gőzzel készül az új életre, de Peti még két világ között ragadt: az elköteleződés ijesztő, de nem elköteleződni még jobban. Az egyik kiszámítható, unalmas életet hoz magával, ahol este kilenckor már mindenki pizsamában van. A másik ugyan szabadságot jelenthet, de a felszínes kalandok hajszolása közben igazi
társ nélkül maradhat az ember. Luca már nem vár tovább Petire, hogy összerakja a babaágyat, a saját kezébe veszi a dolgokat, miközben Peti a legjobb barátjával, Móriccal próbál megoldást találni a dilemmájára, aki nem biztos, hogy a legjobb tanácsadó. Mindeközben kölcsönösen meglátják a másik életében azt, ami az övékből hiányzik. A kezdet/vége egyfelvonásos összművészeti vígjáték felismerhető,
hétköznapi helyzeteken keresztül játékosan, őszintén és érzékenyen beszél a felelősségvállalásról, és a döntésről, amit előbb-utóbb mindenkinek meg kell hoznia. Ez a cirkuszi elemekkel tarkított előadás megmutatja, mennyi szerepet kell betölteni egy modern párkapcsolatban és milyen nehéz megtalálni az egyensúlyt. Szó szerint.
A szövegkönyvet Sean O’Casey A kezdet vége című egyfelvonásosa után/nyomán/helyett írta a rendező, Horváth János Antal. A főszerepeket Molnár Áron, Mohai Tamás és Földes Eszter játsszák. Az előadás létrehozásában a Cirque du Soleil-ből ismert magyar artista Frányó Viktor és Csuzi Márton, koreográfus is részt vesz, valamint élőzenével kíséri az előadást Wagner-Puskás Péter, zeneszerző, így egy igazi összművészeti, minden elemében szórakoztató élményt kapnak a nézők.
Játsszák: Molnár Áron, Mohai Tamás, Földes Eszter
Dramaturg: Fehér Boldizsár
Díszlet: Szabó Márton István
Jelmez: Jeli Luca Sára
Artista konzulens: Frányó Viktor
Koreográfus: Csuzi Márton
Zene: Wagner-Puskás Péter
Másodasszisztens: Tóth Gréta
A rendező munkatársa: Tóth Hajni
Rendező: Horváth János Antal
Az előadás hossza 110 perc szünet nélkül
2024. NOVEMBER
Budaörsi Latinovits Színház – Annie Baker: John
Fiatal pár érkezik egy kisvárosi panzióba. A házinéni nagyon kedves. A beteg férjét ápolja, akit sose látni, állítólag a ház másik szárnyában lakik. A szobák az amerikai polgárháború hőseiről kapták a nevüket, de különös módon néha lakhatatlanná válnak. A lépcsőfordulóban egy félelmetes baba ül karosszékben. Mintha bámulná a vendégeket. Van, hogy a lámpák csak úgy maguktól lekapcsolódnak. Aztán megjelenik a szállásadó nyolcvankét éves vak barátnője, aki azt állítja, hogy korábban elmebeteg volt, de nem kell aggódni, mert már nem az. A fiatal párról hamarosan kiderül, hogy veszélyben a kapcsolatuk, és hiába az
utazgatás, a szándék, az együtt töltött idő; beszélgetéseikből, pontosabban arra tett kísérleteikből szép lassan kirajzolódik minden horror kötelező eleme, egy tükör. Vigyázva kell belenézni, mert könnyen megláthatjuk benne saját magunkat. Ahogy a rettegett magány elől menekülve mindig a saját lábunkba botlunk, jé, mi is pont ilyenek vagyunk.
Annie Baker fiatal amerikai drámaírónő 2014-ben Pulitzer-díjat kapott The Flick című darabjáért. A John 2015-ben debütált New Yorkban, a Signature Theatre Company előadásában, és azonnal hangos sikert aratott. A Time Out magazin 2019-ben Az 50 legjobb valaha megírt dráma közé választotta a darabot, ami a New York Times szerint „kísérteties meditáció azokról a témákról, amik a szerzőt leginkább jellemzik; a magány állandó jelenléte az ember életében, valamint a szeretet és a jelentőségteljes kapcsolatok utáni zaklatott kutatás.”
Elias Schreiber–Hoffman BÖRÖNDI BENCE
Jenny Chung HARTAI PETRA
Mertis Katherine Graven TAKÁCS KATALIN
Genevieve Marduk BÁNSÁGI ILDIKÓ m.v.
fordító NÉMETH NIKOLETT
dramaturg NÉMETH NIKOLETT
díszlettervező SOKORAI ATTILA
díszlettervező-asszisztens RADETZKY ANNA
jelmeztervező ZEKE EDIT
világítás FLEDRICH PÉTER
a rendező munkatársa JUHÁSZ GABRIELLA
súgó SZABÓ BRIGITTA
rendező MÁTÉ GÁBOR
Az előadás hossza 140 perc 1 szünettel.
fotó: Borovi Dániel
DECEMBER
Szolnoki Szigligeti Színház- Moliére: A fösvény – vígjáték két részben Rosanna Clarteda „O avarenzo” (A sóher) című munkájának felhasználásával
Előadás időtartama: 2 óra 10 perc
Színpadra alkalmazta: Szabó Máté
Moliére komédiáiban szókimondóan és szellemesen pellengérre állítja az ember gyarló tulajdonságait. Legtöbb műve – mintha ma íródna – a családon belüli viszályokat, konfliktusokat ábrázolja. Félreértések, félrehallások, félreinformálások kusza és roppant mulatságos útvesztőin át, mindig a fiatalok és mindig a
szerelmesek győzedelmeskednek. Moliére A fösvényben egy olyan apáról – Harpagonról – rajzol kíméletlen karikatúrát, aki a pénz imádatában nem ismer se embert, se Istent, józan eszét is elvesztve mindent ennek rendel alá.
Harpagon – Mucsi Zoltán
Kleant – Hajdu Tamás Miklós
Lizi – Biró Panna Dominika
Vallér – Csákvári Krisztián
Mira – Cseke Lilla Csenge
Angelus – Karczag Ferenc
Eufrozina – Kertész Marcella
Simon – Zelei Gábor
Kobi – Horváth Gábor
Fless – Ónodi Gábor
Klau – Lugosi Claudia
Kuku – Horváth György
Edek – Tárnai Attila
Rendőrbiztos – Vándor Attila
Skrabski – Kinczel József
Ügyelő: Besenyi Anna Súgó: László Zsuzsanna
Díszlettervező: Antal Csaba Jelmeztervező: Cs. Kiss Zsuzsanna
Dramaturg: Gyulay Eszter
Segédrendező: Kádár Krisztin
Rendező: Szabó Máté
JANUÁR
Vádli Társulás – Színházi Bázis – Füge Produkció – Székely János: Caligula helytartója
A Zsámbéki Színházi Bázis támogatásával a FÜGE Produkció és a VÁDLI Alkalmi Színházi Társulás bemutatója Huszár Zsoltra emlékezve
A Caligula helytartója a magyar drámairodalom egyik csúcspontja. Hazugság és igazság viszonyát boncolgatja, arra keresve a választ, hogyan maradhat meg embernek az ember, akár gyakorolja a hatalmat – akár, ha ki van téve a hatalmat gyakorlóknak. Becsületről, barátságról és hűségről szól. No meg árulásról és öncsalásról. Arról, hogy végre kell-e hajtani a parancsot bármilyen őrült is vagy mindent feláldozva szembeszállni véle. Áruló-e az, aki az emberségében leli meg hazáját, vagy eleve bukásra van ítélve.
„Látod ezután is
Jönnek őrültek és őrült helyzetek.
Sosem lesz úgy , hogy ránk ne kényszerítsék
Latorságuk a latrok, tébolyuk
A tébolyultak – mert e nyomorult faj
Sajnos mindenre kényszeríthető.
Csakhogy gondold meg: mentség is a kényszer,
Míg főnököd van, van mentséged is.” – mondják a darabban. De valamennyien
tudjuk, hogy minden mentség öncsalás…
Székely János Caligula helytartója című drámája 1972-ben íródott és mind a mai napig a huszadik századi magyar drámaírás egyik kiemelkedő alkotása. A keresztény európai kultúra gondolati analízisét nyújtja keletkezésétől felbomlásáig. Arról beszél milyen világban élünk, mi változott körülöttünk, és mi maradt ugyanaz. Mindezt ráadásul olyan történelmi személyek sorsában beszéli el, akik képesek voltak az
áldozathozatalra, akár az önkéntes mártírhalálra is. A Caligula helytartója világunk valóságtartalmát boncolgatja. Arra keresi a választ, mikor, miért mondunk igazat. Mit gondolunk igaznak, bár lelkünk mélyén tudjuk, hogy hazugság. Ez a gondolat az, amely a Caligula szobrát hozó és azt Jeruzsálemben felállítani akaró Petroniust is hosszasan kínozza: szabad-e a császár nyilvánvalóan őrült parancsát akár véráldozat árán végrehajtani, megmentve így az egész római birodalmat? Vagy hallgatva a
lelkiismeretre, meg kell tagadni a parancsot, kockáztatva akár a római birodalom egységét is?
Petronius római patrícius, Caligula szíriai helytartója NAGYPÁL GÁBOR
Deciusrómai lovag, Caligula állandó követe KIRÁLY ATTILA
Luciusfiatal római nemes, Petronius segédtisztje SZIKSZAI RÉMUSZ
Probusegy másik segédtiszt KOVÁCS KRISZTIÁN
I. Agrippa Palesztina királya TAMÁSI ZOLTÁN
Barakiása jeruzsálemi templom fõpapja, az egyháztanács elnöke FODOR TAMÁS
Júdászsidó politikus, az államtanács tagja TÓTH JÓZSEF
Római katona JASKÓ BÁLINT, FEHÉR DÁNIEL, VARGA ÁDÁM, KRAUSZ GÁBOR
Római katona a bemutatón FEKETE ZSOLT
Lucius a bemutatón HUSZÁR ZSOLT
Római katona (szerepátvétel) ORBÓK ÁRON
díszlettervező VARGA-JÁRÓ ILONA, SZIKSZAI RÉMUSZ
jelmeztervező PAPP JANÓ
produkciós vezető KULCSÁR VIKTÓRIA
a rendező munkatársa GYULAY ESZTER
rendező SZIKSZAI RÉMUSZ
Megtörtént Palesztinában, i.sz. 39-41 ben
A bemutatón Lucius, fiatal római nemes, Petronius segédtisztje Huszár Zsolt volt.
