Share on facebook
Share on email

Robbanásnak indult tavaly a magyar podcast piac és a márkák sem akarnak lemaradni

Egyre fogékonyabbak vagyunk a hallgatható műsorokra

2021 úttörő évnek számított a hazai podcast piacon: egyre több magas minőségű audio streaming jelent meg az online térben és a cégek is felismerték az ebben rejlő márkaépítő potenciált. A vállalatok bizonyos szempontból rákényszerültek, hogy új kreatív marketingmegoldásokhoz nyúljanak, a podcast pedig arany középútnak számít, mert megfizethető az előállítása, mégis tömegeket lehet vele elérni. Ezt támasztja alá egy tavalyi kutatás, mely szerint hazánkban már az internetezők 12 százaléka, azaz közel 800 ezer ember hallgat rendszeresen műsorokat.

A tavalyi évben sok magas minőségű podcast jelent meg a magyar piacon, miközben a hazai lakosság markáns része tudatosan, rendszeresen hallgatójává vált ezeknek a műsoroknak leginkább olyan tevékenységek végzése közben, amelyek nem igényelnek komolyabb kognitív funkciót, figyelmet. A podcast az egyetlen médium, amit úgy tud befogadni a hallgató, hogy közben más tevékenységet végez (utazás, sportolás vagy házimunka). Erre egyetlen írott vagy vizuális formátum sem alkalmas, és ezt már a márkák is felismerik.

Sándorfy Adrián, a BROCASTERZ podcast menedzsment cég vezetője úgy értékelt, a podcastok száma dinamikusan növekszik, aminek részben az áll a hátterében, hogy szinte minden témára lehet egy önálló podcast csatornát felépíteni, és ezek rendre megtalálják a speciális közönségüket.

“A podcast formátum vált azoknak a fiatal értelmiségieknek az egyik legfelkapottabb médiatípusává, akik tudatosan osztják be az idejüket, szeretnek egyszerre több dolgot csinálni, és eközben fontos számukra, hogy új dolgokat tanuljanak. Ők az egyik legértékesebb célközönség a márkák számára is. A podcast márkaépítő formátummá nőtte ki magát, ez pedig olyan piaci felhajtóerő, ami miatt már a szakértők is üzleti értéket látnak mögötte. A podcast világ hirdetési modelljei is az elmúlt 1-2 évben kezdtek körvonalazódni, aminek köszönhetően már a multik is elkezdtek ilyen típusú hirdetésekkel operálni. És ha megérkezik a hirdetői pénz egy iparágba, akkor azzal párhuzamosan az érdeklődés is megnő a műfaj irányába és vonja maga után a fejlesztéseket, az új, célcsoportokra szabott műsorok megjelenését” – magyarázta a szakértő.

Hozzátette, itthon is egyre több podcast stúdió érhető el, ezáltal könnyebb lett jó minőségű műsorokat gyártani. A folyamatot a digitális podcast készítő szoftverek is támogatják, hiszen ma már a műsorkészítők akár egymástól távolról is képesek lehetnek jó minőségű tartalmat gyártani. Ezen eszközök elterjedésében a pandémia élénkítő hatással bírt.

Tűpontosan lehet célozni a közönséget

Sándorfy Adrián kiemelte, a cégek marketingesein nagy nyomás van, hogy új kreatív megoldásokhoz nyúljanak, és ha élen akartak járni, akkor már 2022-re teljesen logikus lépés lett a podcastok indítása. Ez különösen igaz a szakértői iparágakban, ahol az edukatív tartalomnak ügyfélszerző ereje van.

„A podcast sok szempontból független formátum, és bár van egy nagy belépési küszöb, nem kell, hogy a cégeknek egy nagy médiaplatform műsoridőt adjon. A podcastok bármikor visszahallgathatók, ami elvárás lett a fogyasztók részéről, és cserében akár hajlandóak fizetni is ezért vagy reklámokat befogadni. Ráadásul a műsorokkal egészen konkrét társadalmi és érdeklődési csoportokat lehet célozni, ami minden kommunikációs szakember legnagyobb kihívása a vállalatoknál” – mutatott rá.

A BROCASTERZ podcast ügynökség vezetője szerint miközben a hagyományos médiumok szerepe csökken, a jövőben még inkább tendencia lesz, hogy országos újságok, televíziós csatornák helyett a podcastok irányában indulnak el marketing területén a vállalatok, hiszen jóval költséghatékonyabb, és közben sokkal kreatívabb, edukatívabb, szórakoztatóbb tartalmakat is lehet előállítani ily módon.

Igény pedig van rá: jelenleg itthon az internetezők 12 százaléka, azaz közel 800 ezer ember hallgat műsorokat legalább heti rendszerességgel, valamint kutatások szerint a podcast hallgatók nagyobb arányban emlékeznek a műsorokban hallott információkra és tovább tudják felidézni az elhangzottakat. A podcast az egyik legintimebb tartalomfogyasztási forma, és nincs még egy olyan marketing csatorna, ami ilyen hosszú időn át – akár két órán át is! -, folyamatos jelleggel és ilyen kényelmes módon köti le és vonja be a hallgatókat.

Csak idő kérdése: hirdetőként vagy saját műsorral, de végül belépnek a márkák is a podcast piacra

Szintén az elmúlt év eredménye a hazai piacon, hogy mára kirajzolódott a két logikus út a vállalkozások számára, ha el akarják érni a podcast hallgatókat: vagy maguk készítenek műsort vagy hirdetőként/szponzorként jelennek meg az adásokban.

Ha a saját műsorkészítésre adja a fejét egy vállalkozás, nagyon fontos eldönteni, hogy a marketing kommunikáció meglévő elemeivel milyen összhangban tud egy podcast csatorna elhelyezkedni. Ez az irány ugyanolyan következetes, hosszú távú gondolkodást igényel, mint egy vállalati Facebook oldal fenntartása.

Hirdetőként pedig már megjelenhetnek a márkák audioszpotokkal vagy szponzorált interjúkkal is egyes műsorokban, és nem ritka, hogy egy-egy megjelenéssel többtízezres elérést lehet produkálni, így valóban számolni kell már ezzel a műfajjal hirdetői szemszögből is.

A kutatás szerint a fiatalabb, magasabb iskolai végzettségű, nyitottabb és digitálisan érett emberek hallgatnak inkább műsorokat. A rendszeres podcasthallgatók közös pontja, hogy technikailag és tartalmilag igényesek, azaz fontos a jó hang, a jó kérdezéstechnika számukra.

Sándorfy Adrián elmondta, a podcast készítés iránt érdeklődő cégeknek és magánszemélyeknek egyaránt érdemes olyan szakértőkkel együtt dolgoznia, akik a komplett menedzsment folyamatot képesek átvállalni, abban naprakész tanácsokat adni, és előny, ha értik is a cég marketing stratégiáját, amihez az elkészülő podcastok illeszkedni tudnak. 

Megosztás:

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on pinterest
Pinterest
Ezt se hagyd ki

Kapcsolódó cikkek

Szellemi Tulajdon Világnapja: elismerés a szellemi tulajdon-védelemben tudatos szervezeteknek

Idén 6 díjazott kapta meg a szellemitulajdon-védelem területén kiemelkedően teljesítőknek járó Millenniumi Díj kitüntetést. A Szellemi Tulajdon Világnapján, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem dísztermében átadott elismerést a CSOMIÉP Beton és Meliorációs Termékgyártó Kft., a Maform Kft., a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, az Országos Mentőszolgálat, a Soharóza Közhasznú Egyesület és a Solvo Zrt. kapták meg.