Share on facebook
Share on email

Nemzetközi szakértők méltatják a magyar vállalkozásfejlesztési stratégiát

Magyarország példáját kell követni a Business at OECD szerint

Követendő példaként állították a résztvevők elé a magyar vállalkozásfejlesztési rendszer elemeit és az itthoni KKV stratégiát a külföldi előadók a Makronóm Intézet, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és az OECD gazdasági tanácsadó testülete társszervezésében Budapesten megrendezett Small Business, Big Deal nemzetközi konferencián. Ali Karami Ruiz, a Business at OECD kommunikációs és nemzetközi ügyekért felelős igazgatója rámutatott, jó gyakorlatnak tartják a magyar kormány mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítését célzó stratégiáját, amit Yoshiki Takeuchi, az OECD főtitkár-helyettese is elismerő szavakkal illetett. Az eseményen több mint 40 ország vállalkozásfejlesztési szakemberei vettek részt online és személyesen és kaptak részletes beszámolót a magyar vállalkozásfejlesztési intézkedésekről.

2022. március 22-én először rendezték meg Budapesten azt a konferenciát, amely a hazai és nemzetközi kis- és középvállalkozások jelenlegi és várható jövőbeli lehetőségeire és szakpolitikai támogatására fókuszált. Az esemény idén hatványozott jelentőséggel is bírt, hiszen a koronavírus-járvány kirobbanása óta a szektor szereplői és az ágazat vezetői először találkozhattak ilyen nagyszabású rendezvényen személyesen is.

A Makronóm Intézet, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és az OECD gazdasági tanácsadó testülete, a Business at OECD társszervezésében megrendezett, Small Business, Big Deal nemzetközi konferencián részt vett Yoshiki Takeuchi, az OECD főtitkár-helyettese is, aki elismerését fejezte ki a bemutatott vali.hu vállalkozói információs portállal kapcsolatban. Elmondása szerint a három legfontosabb feladat a válság után a vállalkozásfejlesztés területén a kisvállalkozások feltőkésítése, valamint a digitalizáció és a zöldítés ügye, ezért jó gyakorlatnak tartja a magyar kormány mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítését célzó stratégiáját.

Dr. György László, gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár válaszában kifejtette, hogy éppen ez volt a céljuk a válság alatt és után: az elmúlt két évben Magyarország kormánya 2000 milliárd forintot szánt a magyar vállalkozások feltőkésítésére, amelynek több mint háromnegyede a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak jutott. „Az elmúlt két évben 18 ezer vállalkozást értünk el beruházás-ösztönző támogatásainkkal. Az azt megelőző hat évben ennek a harmadát. 2010 előtt pedig a fejlesztéspolitika pár százat. A támogatás folyósításának feltétele volt, hogy a cégek megtartsák munkavállalóikat és ne halasszák el a válság ellenére sem a beruházásaikat, mert tudtuk, hogy a koronavírus-válság előbb-utóbb véget ér, és az nyer, aki talpon marad. Sőt közülük is a legnagyobbat az nyeri, aki a válság alatt is azon dolgozik, hogy a világgazdaság újraindulásából származó többletkeresletre kapacitásai és képességei fejlesztésével készül fel.” Hozzátette: Magyarországon 50 ezer olyan cég van, amely 5 főnél többet foglalkoztat, ami azt jelenti, hogy beruházásösztönző programjaikkal minden harmadik öt főnél többet foglalkoztató vállalkozást elért a Kormány. Emellett a digitalizáció ösztönzése a pályázati források háromnegyede esetén alapkritérium volt és a zöldebb, energiahatékonyabb működést többletpontokkal honorálta a pályázati rendszer.

Ali Karami Ruiz, a Business at OECD kommunikációs és nemzetközi ügyekért felelős igazgatója arról beszélt, hogy jó gyakorlatnak tartják a magyar kormány mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítését célzó stratégiáját, hiszen ezek a cégek biztosítják a foglalkoztatás oroszlánrészét, továbbá az innováció és növekedés hajtóerejét. Megjegyezte, a magyar KKV stratégia eredményeiből a világon bárhol tanulni lehetne, hiszen itt a gazdaság gerincét képezi ez a szektor. Kiemelte, a magyar vállalkozásfejlesztési rendszer elemei jó példaként szolgálnak globálisan is.

„A gyakorlati tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy követnünk kell Magyarország példáját és a kisvállalkozásokra innovátorként kell tekintenünk a kutatás-fejlesztésbe való befektetésekkel. Bátor lépés volt a magyar kormány részéről a válság alatt megdupláznia a kutatásra, fejlesztésre és innovációra szánt forrásokat, de látva a magas beruházási rátát és gazdasági növekedést, a stratégia kifizetődőnek bizonyult. Az itteni tudásnak konkrét hatásai vannak arra vonatkozóan, hogy miként tervezzük meg az integrált szakpolitikai iránymutatásokat és hogyan fogalmazzunk meg ajánlásokat az OECD-n belül és tagállami szinten egyaránt” – mondta Ali Karami Ruiz, aki a konferencia moderátora volt.

Magyar kkv fejlesztési rendszer, mint nemzetközi best practice

Alberto Carvalho Neto, Európa legmeghatározóbb, legnagyobb Európai Fiatal Vállalkozói Ernyőszervezetének (JEUNE – Young Entrepreneurs’ Organization of the European Union) az elnöke szintén osztotta Ali Karami Ruiz gondolatait.

„Levonjuk a magyar és az OECD stratégia tanulságait és példaként fogjuk azokat használni a partnerségeink további erősítésére, ami szükséges lesz a zöld átmenet elősegítéséhez, ami a kkv szektor aktív részvétele nélkül lehetetlen küldetés” – fogalmazott.

Dr. Kovács Patrik, a Business at OECD KKV bizottságának elnöke, a VOSZ társelnöke hangsúlyozta, a kisvállalkozók a COVID miatt nagyon sérülékeny helyzetbe kerültek, de a krízisben is az üzleti szféra valós igényei alapján segítenek megfelelő eszközöket és programokat javasolni az OECD tagállamoknak. Mint fogalmazott, Magyarország büszke lehet arra, hogy a rendezvényen résztvevő szakértők nemzetközi best practice- ként tekintenek a hazai stratégiára és a VALI.hu vállalkozói információs portálra, amely a világon egyedülálló módon három kattintással, cégre szabottan mutatja be a vállalkozásfejlesztési lehetőségeket.

A Small Business, Big Deal konferencia sikerét jól mutatja, hogy rendkívüli nemzetközi visszhangja volt, hiszen az eseményen több mint 40 ország vállalkozásfejlesztési szakemberei vettek részt online és személyesen, miközben a külföldi sajtó, többek közt horvát, bolgár, spanyol és portugál lapok is tudósítottak a rendezvényről.

Megosztás:

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on pinterest
Pinterest
Ezt se hagyd ki

Kapcsolódó cikkek

Szellemi Tulajdon Világnapja: elismerés a szellemi tulajdon-védelemben tudatos szervezeteknek

Idén 6 díjazott kapta meg a szellemitulajdon-védelem területén kiemelkedően teljesítőknek járó Millenniumi Díj kitüntetést. A Szellemi Tulajdon Világnapján, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem dísztermében átadott elismerést a CSOMIÉP Beton és Meliorációs Termékgyártó Kft., a Maform Kft., a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, az Országos Mentőszolgálat, a Soharóza Közhasznú Egyesület és a Solvo Zrt. kapták meg.